TIBO KFT - TIBO KERESKEDŐ UDVAR

Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 11.    Telefon: 66 / 527 - 600  Fax: 66 / 527 - 601 Email: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.   Nyitva: H - P 08:00 - 17:00

Főoldal Kályha, kandalló Üzemeltetési tanácsok

nyil

Termékek árakkal

hazhozszallitas 220x71 px GIF

info elipse 1

Műanyag nyílászárók
felméréstől a beépítésig

Kiadó raktárak Békéscsabán
a TIBO Kereskedő Udvarban

 Információ: 30 / 9 789 - 987


 

Nordica kandallókályha

AKCIÓ!

Egyes készülékek
10-15 %-os árengedménnyel 

Miért környezetbarát, ha fával fűtünk? Miért fontos, hogy a tűzifa száraz legyen? Hogyan gyújtsunk be és hogyan tüzeljünk? Hogyan háríthatók el a kémények huzatproblémái? Milyen rendszeres karbantartási és tisztítási feladatokat kell elvégeznünk azért, hogy sok - sok éven át megelégedéssel használhassuk fatüzelésű készülékünket? Ezen az oldalon az ilyen és hasonló - üzemeltetéssel kapcsolatos - tanácsokról olvashat.

  1. A fa, mint környezetbarát fűtőanyag
  2. Mivel fűtsünk és mivel ne?
  3. Miért csak száraz fával?
  4. Begyújtás, tüzelés
  5. Kéményhuzat, huzatproblémák
  6. Tisztítási, karbantartási feladatok

 

 

A fa, mint környezetbarát fűtőanyag

A növények - és köztük a fák - növekedése és elpusztulása a természet körforgásának része. A növények úgy fejlődnek, hogy a levegőben található szén-dioxidból és a talajból felszívott vízből -  az őket érő napfény segítségével - szerves vegyületeket hoznak létre (ez a fotoszintézis), azaz a fa napsütésből, vízből és szén-dioxidból keletkezik.

Amikor a fa (3) elpusztul és korhadni kezd (4) - vagy kivágják és eltüzelik  (1) - ennek kapcsán csak annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit élete során a levegőből felvett.

a_termeszet_korforgasaEzért nincs jelentősége annak, hogy a fát elégetjük, vagy az erdőben rothad el, mindkét esetben ugyanannyi szén-dioxid jut a levegőbe.

Az élő fák (2) pedig feldolgozzák az elégetett, vagy elkorhadó fa által kibocsátott szén-dioxidot. Ez a szén természetes, zárt körforgása, melynek következtében a fa elégetésével a természet egyensúlyban marad.

Azonban nagyon fontos az, hogy az emberiség a Föld zöld területeit - erdőségeit - fenntartsa, a kivágott fák helyett újakat telepítsen. Ha az erdőterületek nagysága nem fogy, hanem növekszik, akkor  ezzel ezt az ökologikus körforgást segítjük elő, illetve tartjuk fennt.

 

 

Mivel fűtsünk és mivel ne?

A fatüzelésű készülékeket (a nevükben is benne van) fa tüzelőanyag elégetésére tervezik. Ez minden esetben száraz (15 - 20 % nedvességtartalmú) keményfát jelent. A készülékünk műszaki állapotának megőrzése, illetve garanciájának megtartása érdekében tartsuk szem előtt a következőket:

  • Ne fűtsünk nedves fával! A túl nedves tűzifa nem ad meleget, a kéményben megnő a korom- és kátránylerakódás, illetve a kandallóüveg is hamarabb lekormozódik.
  • A fa lehetőleg ne legyen túl öreg, mert a 15 évnél öregebb fa jelentősen veszít gyúlékonyságából. Ha ilyen fát kell elfűtenünk, keverjünk hozzá fiatalabb száraz tűzifát és így vegyesen fogyasszuk azt el!
  • Ne használjunk festett, vagy lakkozott fát, még begyújtáshoz sem! Ezen anyagok elégetésekor nagyon sok mérgező vegyület keletkezik, melyek belégzése igen veszélyes, nem beszélve arról, hogy e gázok és gőzök a készülékünket is megrongálhatják.
  • Ne tüzeljünk fakéreggel, rétegelt-, vagy farost lemezzel, papírral, kartonnal, ronggyal, műanyaggal, gumival, vegyszerrel kezelt faanyaggal, de bármilyen egyéb, fától eltérő szilárd, vagy folyékony anyaggal sem!
  • Ne használjunk a száraz keményfánál nagyobb fűtőértékű tüzelőanyagokat! Ilyenek a barna és a feketeszén, illetve az ezekből készített préselmények, a pellet és a fabrikett (melyek kb. 20 - 30 %-kal nagyobb fűtőértékkel bírnak, mint a tűzifa), illetve ide sorolhatók a fűtésre alkalmas, nagy fűtőértékű mezőgazdasági anyagok is, mint például a csöves kukorica, a kukoricacsutka, vagy a napraforgó különféle részei.
  • Ne tüzeljünk gyantás fával! A puhafa (nyárfa, luccfenyő, erdei fenyő, stb.) azaz az alacsony sűrűségű fafajták csak alágyújtósnak használhatók, mivel könnyen gyulladnak, gyorsan elégnek, gyantatartalmuk pedig lerakódásokat okozhat készülékünkben. Tüzelésre a magasabb sűrűségű, keményfának nevezett fatipusok (bükk, kőris, tölgy, akác, gyertyán, juhar, stb.) alkalmasak.

 

 

Miért csak száraz fával?

A fatüzelésű kályhák és kandallóbetétek tűzterét alapvetően száraz keményfa (gyertyán, tölgy, bükk, akác, kőris, juhar, szil, stb.) elégetésére tervezik. De mit is jelent az, hogy "száraz tűzifa"?

Amikor a fát az erdőben kivágják, nedvességtartalma bőven meghaladhatja az 50 %-ot is, azaz súlyának közel a fele víz. Ha hazavisszük és azonnal fűteni kezdünk vele, akkor ez több okból is problémát jelent. A nedves fa elégetésekor a fában lévő hőmennyiség (energia) jelentős része (30 - 40 százaléka) nem fűtésre, hanem a fában lévő nagy mennyiségű víz elpárologtatására fordítódik. Mivel a párolgás hőelvonással jár, ezért az így - nedvesen - elégetett tűzifa égése a normálisnál sokkal alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe. Ebből pedig az következik, hogy az alacsony hőmérsékletű égés során jelentős mennyiségű korom és kátrány keletkezhet, illetve rakódhat le a fűtőkészülékünkben és a kéményünkben. Ez a kátrány a kémény falán lefolyva, akár a lakótérig is leszivároghat, nagyon rossz szagúvá téve lakásunkat.

A nedves fával való fűtés, illetve az ebből adódó túlzott koromképződés méginkább gondot jelent az üvegfelülettel rendelkező, fatüzelésű készülékeknél (kandallóknál, kandallókályháknál, hordozható csempekandallóknál, stb.), amelyeknél fűtés közben a lángok látványát is élvezni szeretnénk. Ugyan e készülékek használati utasításai külön is hangsúlyozzák a száraz tüzelőanyag használatának fontosságát, azonban az emberek jelentős része e figyelmeztetést egyáltalán nem veszi figyelembe.

Régebben minden ősszel 40 mázsa tűzifát vásároltam a tüzépen, ami a fűtésszezon végére rendszerint el is fogyott. Amikor gyengébb volt a tél, volt, hogy pár mázsa megmaradt, de többször még egy kis pótlást is vásárolnom kellett hozzá, hogy kitartson a szezon végéig.  Annak, hogy nedves fával fűtünk, sosem tulajdonítottam jelentőséget. Aztán egyszer együtt utaztam egy fiatalemberrel a vonaton, aki épp akkor lett erdész. Beszélgettünk és meggyőzött arról, hogy sokkal érdemesebb lenne száraz tűzifával fűtenem. Tanácsait megfogadva a következő ősszel nem csak az azévi 40 mázsa tűzifámat vásároltam meg, hanem 3 évi mennyiséget, összesen 120 mázsát. Abban az évben még ugyan úgy 40 mázsa fám fogyott el, mint addig minden évben. Azonban az azt követő évben - az egy éve száradó fából - már csak 34 mázsa, rá egy évre pedig - a két éve száradó fából - már csak 29 mázsa volt a fogyás. Természetesen amennyi fa egy - egy szezonban elfogyott, azt a következő nyáron mindig pótoltam is. Mai áron számítva ez nekünk azóta is minden évben 20 - 25 ezer forint megtakarítást jelent. Ennyivel kevesebb fát használunk el. Így ismeretlenül is köszönet a fiatalembernek a jótanácsért!
                                                                                                                           Bálint Ernő Szeghalom

A legjobb tűzifa a levegőn, összehasogatva szárított, 15 - 20 % közötti nedvességtartalmú keményfa. Ilyet sajnos csak  nagyon ritkán lehet vásárolni. Ahhoz, hogy ilyen tűzifánk legyen, a következő szabályokat kell betartani:

  • Ha tehetjük, minden évben a következő és az utána való évi tűzifa mennyiséget vegyük meg, azaz ebben a fűtésszezonban a tavaly, vagy az az előtti évben megvásárolt fával fűtsünk! Ideális a 2 évig száradó fa. Kivétel ez alól a tölgyfa, melyet kivágását követően egy évig a szabadban, az esőnek kitéve kell tárolni, hogy a benne lévő károsanyagok (tannin) távozzanak a fából, majd ezt kell 2 év száradásnak követnie.
  • A fát összehasogatva tároljuk be! Ha méteres rönköket vásárolunk, azt a letárolásuk előtt érdemes 3 darabba összevágni és az így keletkezett 30 - 35 cm-es "kuglikat" legalább 4 felé összehasogatni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a tűzifánk kiszáradása sokkal lassab és egyenetlenebb lesz.
  • Az így előkészített (összedarabolt és összehasogatott) tűzifát szellős, fedett, száraz helyen kell tárolni a szabadban. A legjobb erre a célra egy nyitott szín, vagy terasz, de ha ilyen hely nem áll a rendelkezésünkre, akkor rakhatjuk a fát az épületünk szélesebb eresze alá, vagy az udvaron, raklapokra pakolva is! Ez utóbbi esetben azonban felülről nylon fólia takarással kell megvédenünk a farakást az esőtől és a hótól.
  • Tűzifát a legérdemesebb a fűtésszezon végén, vagy nyáron vásárolni. Egyrészt ilyenkor a legolcsóbb, másrészt a szakszerűen betárolt tűzifa már egy nyár alatt is sokat tud száradni, így ha minden kötél szakad, (például, ha az azévi tűzifánk elfogy) már a megvásárlás évében is fűthetünk vele. Azonban itt is szögezzük le: A fa sejtszintű, alapos száradásához a legtöbb esetben 18 - 24 hónapra van szükség.

 

 

Begyújtás, tüzelés

Ha készülékünket valóban sok éven keresztül szeretnénk használni, akkor az üzemeltetése során tisztában kell lennünk a rávonatkozó összes kezelési szabállyal. Mekkora teljesítményű és hatásfokú a készülékünk? Mivel szabad fűteni benne? Mennyi fát kell, egy megrakás alkalmával a tűzterébe tenni? Hogy kell begyújtani? Hány helyen és hogyan lehet az égést szabályozni? Honnan szedi készülékünk az égéshez szükséges levegőt? Egy csövön keresztül a szabadból, vagy a lakás levegőjét fogyasztja? A most következő szabályok és tudnivalók a fatüzelésű készülékekről általánosságban szólnak, melyeket érdemes megszívlelni:

A fatüzelésű fűtőkészülékek két legfontosabb adata, a névleges hőteljesítményük és a hatásfokuk. Ezzel  a "Hogyan válasszunk fűtőkészüléket?" című szakcikkünkben részletesen foglalkozunk. A hatásfok megmutatja, hogy a készülékben elégetett fa hány százaléka hasznosul ténylegesen lakásunk fűtésére, a névleges hőteljesítmény pedig arról ad információt, hogy az adott készülékkel hány kw (kilowatt) -tal tudjuk lakásunkat fűteni. Természetesen egy nagyobb méretű (tűzterű) berendezés - amibe több fát tudunk egyszerre berakni - nagyobb teljesítményel leadására képes, mint egy kicsi készülék. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy mennyi a különböző névleges hőteljesítményű készülékek óránkénti fafogyasztása. A táblázatban szereplő értékek természetesen nagyban függnek a felhasznált fa minőségétől (fajtájától, nedvességtartalmától, stb.) ezért csak tájékoztató adatnak tekintendők:

Névleges hőteljesítmény (kW) 5 6 7 8 9 10 11
Tüzelőanyag mennyiség (kg/h) 2,0 2,5 2,7 3,0 3,5 4,0 4,5

 

Viszonyításképp 1 kg száraz bükkfa = kb. 1 hasáb, ami egy 0,33 m hosszú, 10 cm átmérőjű tűzifa darabot jelent.

Nagyon fontos szabály, hogy a javasolt mennyiségnél tartósan 30 %-kal több tüzelőanyag elégetése károsíthatja a készüléket, illetve a kéményt. Ez nem jelenti azt, hogy óránként kell a tűzre fát rakni, sem pedig azt, hogy óránként pont ennyi fát el is kell égetni! Mivel egy modern, jó hatásfokú kandallóbetét már kiválóan szabályozható,  ezért bizonyos határok között mi döntjük el, hogy a bele rakott fa milyen gyorsan égjen el, azaz mekkora teljesítménnyel fűtsünk. Az előbbi táblázatot csak azért vegyük figyelembe, hogy elkerüljük készülékünk túlterhelését! Ha az egy órára szükséges famennyiséget fél óra alatt elégetjük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy túlterheltük készülékünket.

 

A begyújtás

  • A készüléke bekötését követő első begyújtást lehetőleg szakember jelenlétében végezze!
  • Ha készüléke vízteres tűztérbetéttel rendelkezik, akkor begyújtás előtt arról is meg kell győződnie, hogy a víztér rá van-e kötve a fűtésrendszerre és vízzel feltöltött állapotban van-e! Ha a vízteres tűztérbetét nincs a fűtésrendszerre kötve, vagy nincs feltöltve vízzel, akkor tilos begyújtani bele!
  • A begyújtás megkezdése előtt olvassa el figyelmesen a készülék használati utasítását, illetve győződjön meg a kezelőszervek (ajtózár, szabályzókarok, stb.) működőképességéről!
  • Távolítsa el az üvegen és a készülék egyéb felületein lévő matcicákat és csomagoló anyagokat, illetve győződjön meg arról, hogy a tűztér és a hamufiók üres!
  • Ellenőrizze a készülék lángterelőinek helyzetét (szállításkor egyes készülékeknél ezek néha elmozdulnak)!
  • Ha készüléke az égéshez szükséges levegőt a lakótérből fogyasztja, akkor győződjön meg arról, hogy a lakás nyomásviszonyai megfelelők-e!  Az ilyen fűtőberendezések üzemelésének elengedhetetlen feltétele a depresszió-mentes lakótér. Nem működik-e a lakásban egy elszívó rendszerű szellőztetőgép, egy központi porszívó, egy WC ventilátor, vagy egy szagelszívó a konyhában? E gépek mindegyike nyomáscsökkenést hoz létre a lakótérbe, ami lerontja a kémény huzatát és durvább esetben akár vissza is szívja a füstöt a kéményből!
  • Állítsa az égési levegő szabályzókat a legnyitottabb állásba! Egyes készülékeknél ez az indító pozíció a hamuzóajtó kinyitásával érhető el, másoknak az ajtón, vagy a készülék homlokfelületén található reteszeket kell kinyitni, vagy több kart kell, valamelyik szélső helyzetbe mozdítani. Erről minden készülék használati utasítása részletesen szót ejt.
  • Helyezzen a tűztér aljába némi összegyűrt (nem színes) újságpapírt, vagy a kereskedelembe kapható zacskós, vagy táblás begyújtót (ilyen nálunk is kapható), majd erre szellősen pakoljon valamilyen gyújtóst (például vékonyra összehasogatott fenyőfa deszka, vagy léc darabokat)!
  • Sem a begyújtáshoz, sem a későbbi üzemeltetéshez ne használjon benzint, olajat, petróleumot, vagy más gyúlékony folyadékot! Ezek tűz- és robbanásveszélyesek, ráadásul használatuk könnyen készülékünk károsodásához (például az öntvény alkatrészek elrepedéséhez) vezethet.
  • Gyújtsa meg a tüzet, a készülék ajtóját hajtsa be, de ne csukja be teljesen! A nyíló ajtójú készülékeknél megteheti azt is, hogy az ajtó kilincsét még az ajtó nyitott állapotában zárt állásba állítja és az ajtót így hajtja be. Ennek eredményeként az ajtó nem zár, mellette a tűztérbe jelentős plusz levegő áramlik be, ami gyorsítja a stabil égés kialakulását. A liftes ajtójú készülékeknél - a plusz levegő bejuttatása érdekében - az égés beindulásáig az ajtót ne húzza le teljesen, hanem alul hagyjon 3 - 5 cm rést! A külön hamuzóajtóval rendelkező készülékeknél a plusz levegő bejuttatását a hamuzóajtó kinyitásával érheti el.
  • Amikor a gyújtós már stabilan ég, a tűztérajtót óvatosan kinyitva helyezzen a tűztérbe vastagabb begyújtós, vagy vékonyabb tűzifa darabokat!
  • Az első begyújtásnál a tüzelést kis lánggal kezdje, majd lassan és folyamatosan növelje az égés intenzitását! A fokozatosságot mindig tartsa be, azonban fűtse fel készülékét amennyire lehet (kivéve azokat a készülékeket, amelyek használati utasítása ezt kifejezetten megtiltja, például az épített cserépkályhák és épített kandallók  esetén, melyek építménye - amikor elkészülnek - még igen sok vizet tartalmaz)!
  • Amikor a tűz a készülékben már megfelelő intenzitással ég és a kéményhuzat is szemmel láthatólag kialakult, csukja be a készülék ajtóját, de az égési levegő szabályzókat az üzemi hőmérséklet eléréséig hagyja teljesen nyitott állásban! Ez durván a begyújtástól számított 20 - 30 perc alatt következik be.
  • Az üzemi hőmérséklet elérését követően az égésszabályzó karokat, vagy reteszeket állítsa a normál sebességű égéshez szükséges állásba!
  • Az első pár begyújtásnál jellemzően kellemetlen szag és füst keletkezik és hagyja el a készüléket a lakótér felé. A fém tűzterű kandallókályhákat és épített kandallókat pont azért érdemes az első alkalommal jól felfűteni, mert ekkor a fém részeken található kenő- és felületkezelő anyagok az első begyújtáskor leégnek és a későbbiekben a lakótérben már nem érezni kellemetlen szagokat. Az így a lakótérbe kerülő füst semmiféle káros anyagot nem tartalmaz, az Ön dolga ezzel kapcsolatban csak annyi, hogy a lakóteret az első pár begyújtás alkalmával jól ki kell szellőztetnie.

 

A tűz táplálása

  • Amikor a begyújtást követően az addig berakott tüzelőanyag (a gyújtós és az utána berakott vékonyabb tűzifa) leégett, a kialakult parázságyra pakolva, rakja meg újra a készüléket tűzifával! Megrakáskor igyekezzen a fahasábokat mélyre - a tűztér belső részébe - elhelyezni!
  • Fontos, hogy az üzemelő készülék tűztér ajtóját mindig lassan (ne hirtelen kirántva) nyissa ki, ellenkező esetben a tűztérből láng, füst, vagy izzó parázs csapódhat ki, mely balesetet okozhat!  Ezt a szaknyelv visszaáramlásnak nevezi. A füstgáz visszaáramlás elkerülhető, ha a készülékre csak akkor rakunk, ha abban már csak parázs van.
  • A készülék használati utasításában leírt javasolt mennyiségnél több fát sose rakjon egyszerre a készülékbe!
  • Figyelem! Égés közben a kandalló fém- és üveg felületei (beleértve a készülék ajtónyitó foggantyúját és kezelő karjait is) forrók, érintésük égési sérüléseket okozhat!

 

Az égés vége

  • Az égés végéről akkor beszélünk, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett, sőt már parázs sem izzik benne. Ilyenkor készüléke égési levegőt szabályozó karját, vagy reteszét állítsa zárt állásba! Amikor készülékét nem használja, az égési levegő szabályzónak végig ilyen állásban kell lennie.

 

 

Kéményhuzat, huzatproblémák

A fatüzelésű készülékekben a tüzelőanyag elégetésekor füstgázok keletkeznek, amelyeket nem szeretnénk, hogy a lakótérbe is jusson belőlük, ezért a füstöt minden esetben - egy kéményen keresztül - a szabadba  vezetjük. A füst a kéményben kialakuló kéményhuzat (az alja és a teteje közötti nyomáskülönbség) hatására távozik a kéményből. 

A huzat mértéke elsősorban a kémény geometriai méreteitől (keresztmetszettől, alakjától, illetve a kémény hasznos hosszától) függ, de jelentős befolyással van rá az időjárás (kinti hőmérséklet és a szélviszonyok) is. Leszögezhetjük, hogy egy fatüzelésű készülék működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a kéményében megfelelő huzat legyen.

Egy kéményben mérhető kéményhuzat annál nagyobb lesz,

  • minél nagyobb annak hasznos magassága (ez a rákötött készülék füstcsövének bekötési pontjától, a kémény tetejéig mért távolság),
  • minél nagyobb a keresztmetszete,
  • alakja minél jobban közelít az áramlási szempontból ideálisnak tekinthető kör keresztmetszethez,
  • minél nagyobb a hőmérséklet különbség a lakótérben mérhető és a kinti, szabadban mérhető környezeti hőmérséklet között,
  • minél nagyobb a szabadban a légmozgás (a szél).

A kéményhuzat egy huzatmérő készülékkel (a képen) pontosan mérhető, ideális esetben 20 Pa (pascal) körüli érték. Huzatproblémáról  akkor beszélünk, ha a kéményben ehhez az ideális 20 pascalhoz képest túl nagy (25 Pa feletti), vagy túl kicsi, (10 Pa alatti) esetleg hullamzóan változó a kéményhuzat.

 

Túl kicsi kéményhuzat

Az alacsony kéményhuzat problémájával leginkább akkor találkozunk, ha a kémény geometriai méretei nem megfelelők, vagy ha épp a fűtésszezon elején, vagy végén, az átmeneti időszakban próbálunk fűteni.

Ilyenkor legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy a begyújtás nehezebben megy, a tűztérben keletkező füst valahogy nem akarja megtalálni az utat a kémény felé, a készülék megtellik füsttel és az égés is sokkal nehezebben stabilizálódik, illetve indul be.

Figyelem! Kis kéményhuzatra jellemző "tüneteket" produkál az a készülék is, amelyik a lakótér felől nem kap megfelelő mennyiségű égéshez szükséges levegőt, illetve ha a kémény huzatát valamilyen lakásban működő berendezésünk (elszívó rendszerű szellőztetőgép, központi porszívó, konyhai szagelszívó, stb.) lerontja. Az első esetben légbevezetők beépítéséről kell gondoskodnunk, melyen keresztül a készülékünk a működéséhez elegendő levegőhöz juthat, a második esetben pedig arra kell odafigyelnünk, hogy ha a készülékünkbe begyújtunk, akkor előtte kapcsoljuk ki a lakótérben nyomáscsökkenést okozó berendezéseket!

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kémény hasznos magasságának (ez a füstcső bekötési pontjától, a kémény tetejéig mért távolság) legalább 5,5 - 6 méternek kell lennie ahhoz, hogy az átlag időjárási körülmények között megfelelő legyen a kéményhuzat. Ha Önnek egy meglévő kéménye van, melyre most készül egy készüléket rákötni, a meglepetések elkerülése végett érdemes a kémény hasznos magasságát már most, előre megmérnie!  Egy 4 méter alatti hasznos magasságú kémény, az átmeneti időszakban már biztosan rosszul és nehézkesen fog működni. Ha pedig egy új kéményt építtet, akkor annak szakkivitelezője biztosan nem fog ennél  (5 - 6 méternél) alacsonyabb kéményt építeni.

A kémény átmérőjének mindenképp igazodnia kell, a rákötött készülék füstcső átmérőjéhez, azaz a füstcső átmérőhöz képest, szűkülés semmiképp sem következhet be, ellenkező esetben szintén  a megoldhatatlan (alacsony) huzat problémájával szembesülünk. Nagyobb keresztmetszetű kéményre egy kisebb füstcső átmérőjű készülék is ráköthető, azonban ilyenkor a bekötést végző szakemberrel mindenképp végeztessünk huzatmérést és ha szükséges - a túl nagy huzat elkerülése végett - építtetsünk be a készülék füstcsövébe egy automata huzatszabályzót (erről részletesen később).

Ha leszeretnénk írni a füst mozgását a kéményben, akkor azt egy spirálisan felfelé mozgó áramlásnak  kell elképzelnünk! Ez sokkal könnyebben kialakul és a füst a kéményben sokkal jobban áramlik, ha a kéményünk kör keresztmetszetű, mint a régebbi, téglából falazott négyzet, vagy téglalap keresztmetszetű kéményekben. Azonban ez - a megfelelő kéménymagasság esetén - a füst számára nem okoz problémát, annak áramlását csak kisebb mértékben befolyásolja.

Az alacsony kéményhuzat problémákra a különböző működési elvű huzatfokozó diffúzorok és turbinák jelenthetnek megoldást, melyek áram, vagy egyéb befektetett energia felhasználása nélkül, a kinti levegő mozgását felhasználva, hatékonyan növelik meg a kémény huzatát. A képen  rozsdamentes acélból készülő, nagy élettartamú csapágyazással ellátott, karbantartást nem igénylő Grox huzatfokozó turbinák láthatók.

A tavaszi és őszi átmeneti időszakokban, amikor a kinti és a benti hőmérséklet különbség - ezzel együtt pedig a kéményhuzat is - kicsi, igyekezzen a szokásosnál intenzívebben, több, könnyebben égő gyújtóst használva begyújtani, hogy készüléke minél hamarabb elérje üzemi hőmérsékletét! Ilyenkor még fontosabb a megfelelő mennyiségű égési levegő biztosítása.

 

Túl nagy, vagy változó kéményhuzat

Ha Ön egy szeles helyen, vagy egy 10 méternél nagyobb tetőgerinc magasságú épületben lakik és a földszinti nappaliba egy fatüzelésű kályhát, vagy kandallót kíván beüzemelni, nagy valószínűséggel találkozni fog a túl nagy, vagy a változó erősségű kéményhuzat problémájával.

A túl nagy kéményhuzat problémája kettős. Egyrészt a túlzott huzat miatt a készüléken átmenő fölöslegesen sok égési levegő a készülékben  a normálisnál gyorsabban végbemenő égést eredményez,  ami miatt kandallónk a szükséges mennyiségnél több fát fogyaszt. A keletkező hőmennyiségnek, illetve a még éghető füstgázoknak indokoltnál nagyobb része távozik a kéményen keresztül, azaz készülékünk hatásfoka leromlik. Másrészt ebből következően az égés készülékünkben a normálisnál magasabb hőmérsékleten zajlik, ami az élettartamának lecsökkenését, vagy fűtőberendezésünk meghibásodását (öntvény-, vagy samott repedések, stb.) eredményezi.

Mivel a túl nagy kéményhuzat miatt bekövetkező tűztérbetét meghibásodás (öntvényrepedés) egy 10 méternél magasabb kéménnyel üzemeltetett normál öntöttvas kandallóbetét esetében szinte előre megjósolható, azért az ilyen környezetbe kerülő készülékek beépítésekor mindenképp javasolt valamilyen huzatszabályzó felszerelése. Ne sajnálja rá a pénzt, mert egyrészt óvja készülékét, másrészt a pontosan szabályzott égés biztosításával még pénzt is megtakarít vele.

Az általunk forgalmazott automata huzatszabályzót közvetlenül készülékünk után, a füstcsőbe (két füstcső darab közé) kell, a készülék bekötésekor felszerelni. A beszabályozásához mindenképp egy szakember és egy kéményhuzat mérő műszer szükséges.

A függőleges füstcsőre merőlegesen egy füstcsővel megegyező átmérőjű csonk található, melynek végén egy állítócsavarral beszabályozható billenő csappantyú helyezkedik el. A huzatszabályzó beállításának lényege pont az, hogy ha a kéményben a huzat mértéke eléri a billenő csappantyún beállított huzat értéket, akkor ez az ellensúlyos elven működő csappantyú a kéménycsőbe pont annyi fals levegőt juttat, amennyi a huzat beállított értéken tartásához szükséges. Így kéményünk huzata állandóan a beállított 20 Pa körüli értéken marad. Ezzel a felhasznált fa mennyiségében, akár 20 - 30 % megtakarítás is elérhető.

 

 

Tisztítási és karbantartási feladatok

Az ezzel kapcsolatos első és legfontosabb instrukció, hogy sose tisztítsa készülékét, ha forró, vagy meleg! Ez egyrészt igen balesetveszélyes lehet, másrészt pedig könnyen a készülék meghibásodásához (töréshez, repedéshez) vezethet.

 

A hamufiók és a rostély tisztítása

Tisztítsa rendszeresen a hanufiókot és a rostélyt (hamurácsot) annak megfelelő gyakorisággal, hogy milyen sűrűn használja a készüléket! Az egyes készülékek hamufiókjai különböző méretűek és kialakításúak. Vannak olyanok, melyek csak akkor érhetők el és takaríthatók ki, ha a készülékben épp nem ég a tűz, de vannak olyanok is, amelyeket vagy a tűztérajtó, vagy egy külön hamuzóajtó mögé rejtettek és bármikor kivehetők. Vannak olyanok, amelyeket  - méretüknél fogva - minden begyújtást megelőzően ki kell takarítani, de egyes készülékek hamufiókjaiba akár egy heti használat hamumennyisége is elfér. Ügyeljen arra, hogy a hamufiókban a hamu sose érje el a rostély szintjét!

Jó ha tudja, hogy a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne, még izzó parázs. Ezért fontos, hogy a készülékből kiszedett hamut fém lapáttal szedje ki és ne egy műanyag vödörbe, vagy szemeteskukába öntse!

Egyébként, ha a begyújtást és a tüzelést is tiszta fával végezte, akkor a keletkező hamu kiválóan alkalmas a járdák téli csúszásmentesítésre, de - magas ásványi anyag tartalmánál fogva - még a növények alá, tápanyagként is.

 

Kandallóüveg tisztítás

Ha Ön olyan minőségi fűtőkészüléket (tűztérbetétet, kandallókályhát, vagy mobil csempekandallót) választott, melynek tűztere (általában a tűztér ajtója) üvegfelülettel is rendelkezik, akkor e készülékeket úgy tervezték, hogy üzemelésük közben a készülék igyekszik megakadályozni azt, hogy az üvegfelületre belülről a korom lerakódjon. E berendezések tervezői ezt az úgynevezett "másodlagos" - más néven "öblítő levegő" - alkalmazásával érik el. A tűztérbe nem csak a szokásos módon - alulról a rostély felől  - juttatnak be levegőt, hanem az ajtó üvegére alulról és/vagy felülről is. Az üveg előtt kialakuló intenzív levegő áramlás megakadályozza, hogy a bent keletkező füst az ablaküveggel érintkezzen és összekormolja azt.

Ennek ellenére, a kandalló üvegének fokozatos lekormozódása természetes jelenség, de míg ez egy gyenge minőségű tűztérbetétnél pár óra alatt megtörténik, addig a minőségi készülékeknél - azokat szakszerűen kezelve - ez csak több napi használat után következik csak be. Kandallójának üvege tovább korommentes marad, ha száraz fát használ, ha az égési levegő szabályozót  - és ahol van, a másodlagos öblítő levegő szabályzóját is - az égés állapotának megfelelően használja. Fontos feltétel még a jó, magas hőmérsékletű égés is (magas hőmérsékletű égés = kevesebb korom) mely a megfelelő kéményhuzattól, a megfelelő famennyiségtől és a szükséges égési levegő meglététől függ.

A komolyabb lerakódások elkerülése érdekében tisztítsa rendszeresen (8 - 12 üzemóránként) készüléke üvegét a Soot Out elnevezésű univerzális tisztító folyadékkal (nálunk kapható), vagy más kandallóüveg tisztító folyadékkal! Más háztartási, vagy ipari tisztítószert erre a célra ne használjon, mert az a kandallóüveg és az ajtó tömítő zsinórjának idő előtti elhasználódásához és ebből következően az üveg tömítetlenségéhez vezet!

 

A lángterelő, a füstcsőcsatlakozó, a füstcső és a kémény karbantartása

Az alapelv az, hogy minél jobban betartja az eddig leírtakat, annál kevesebb problémája akadhat majd a kályhája, vagy kandallója üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatban. Ha a készüléke, és a hozzá csatlakozó füstcső, illetve kémény jó állapotban vannak, és Ön mindig száraz keményfával fűt a kezelési utasításban leírtak szerint, akkor a berendezés meghibásodására igen kevés az esély. Mivel azonban a fatüzelésű készülékekkel való fűtés veszélyes üzem, ezért fontos, hogy készüléke karbantartásával rendszeresen foglalkozzon. A tűztér, a benne található lángterelő és füstcső csatlakozó, valamint a hozzá kapcsolódó füstcső és kémény rendszeres tisztítást igényelnek. Ez nem csak a hosszú, problémamentes működés miatt fontos, hanem mert a készülékben keletkező lerakódások kiválóan szigetelnek, így egy bizonyos rétegvastagság felett, már jelentősen leronthatják berendezésünk hatásfokát.

Használja készüléke rendszeres tisztításához a "Kéménytisztító Fahasáb" elnevezésű - nálunk szintén kapható - termékünket! Ez a készülékünkben lerakódott kormot és egyéb szennyeződéseket vegyi úton (a fahasáb elégetésével) fellazítja, melyek ezek után egyszerűen lehullanak onnan. Használata 50 - 60 begyújtásonként javasolt.

A nem lerakódás jellegű problémákkal kapcsolatban először olvassa végig készüléke használati utasításának oda vágó fejezeteit és hajtsa végre az abban leírtakat! Ha a probléma ezt követően sem szűnik meg, forduljon szakemberhez! Garanciális problémájával forduljon a készülék forgalmazójához!