TIBO KFT - TIBO KERESKEDŐ UDVAR

Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 11.    Telefon: 66 / 527 - 600  Fax: 66 / 527 - 601 Email: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.   Nyitva: H - P 08:00 - 17:00

Főoldal Kandallókályhák Szakkifejezések és gyakori kérdések

nyil

Termékek árakkal

hazhozszallitas 220x71 px GIF

info elipse 1

Kiadó raktárak Békéscsabán
a TIBO Kereskedő Udvarban

 Információ: 30 / 9 789 - 987


 

magura-autosiskola-kicsi

Ezen az oldalon a fatüzelésű kályhákkal, kandallókkal és kandallóbetétekkel kapcsolatos szakkifejezésekkel, valamint néhány gyakran ismétlődő kérdéssel ismerkedhet meg. Ezek a következők:

  1. Névleges és maximális teljesítmény
  2. Mekkora teljesítményű készüléket válasszunk?
  3. A kandallóbetét gyártáshoz felhasznált anyagok
  4. univers231Hatásfok
  5. Konvekciós burkolat
  6. Kandalló ventilátor
  7. Késleltetett égés funkció ("folytonégő" tűztérbetét)
  8. Légtömör tűztér
  9. Külső égési levegő csatlakozó
  10. Kémény
  11. Kéménytűz
  12. Huzat, huzatfokozó, huzatszabályzó
  13. Az égéshez szükséges levegő
  14. Tüzelőanyag
  15. Pillangószelep
  16. By-pass szelep
  17. Hamuzófiók
  18. Lábazat, vagy szintezőcsavar
  19. Két ponton záródó kandalló ajtó
  20. Égési levegő rendszer (az égés szabályozása)
  21. Nyílt, vagy zárt égésterű készülék
  22. Tiszta üveg rendszer
  23. Nyitott tűzterű kandalló
  24. Zárt tűzterű kandalló
  25. Nyitott-, vagy zárt melegvizes fűtésrendszer
  26. Tágulási tartály
  27. Puffertartály
  28. A zárt rendszerű vízteres kandallók biztonsági tartozékai és előírásai

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Névleges és maximális teljesítmény

hangulat honlapraAz egyes gyártók a fűtőkészülékek teljesítmény adatait egymástól eltérő módon adják meg, ami sokszor félreértésekre adhat okot. A  teljesítmény adatok értékelésekor megkülönböztetjük a névleges, illetve a maximális teljesítmény értékét, illetve különbség van az úgynevezett légfűtéses, valamint a melegvizes fűtőrendszerre köthető fatüzelésű fűtőkészülékek teljesítmény adatai között is.

 

Maximális teljesítmény

A maximális teljesítmény értéke értelemszerűen a fűtőberendezés maximális teljesítményét mutatja meg, azaz azt a teljesítményt, amit a készülék  - fával teljesen megrakva, bőséges levegő biztosításával - a legtöbbet képes leadni. Ezen a maximális teljesítményen azonban készülékünket több okból is, igen ritkán fogjuk üzemeltetni. Egyrészt azért, mert ha a kandallót, vagy kályhát rendszeresen a maximumon használjuk az a fűtőberendezés élettartamát is jelentősen csökkentheti, másrészt mert maximális teljesítményen üzemeltetve a készülékünk hatásfoka sem a legjobb (akár 15 - 20 százalékkal is rosszabb, mint a névleges teljesítményen mérhető hatásfok). Harmadrészt pedig, ha jól történt a készülék kiválasztása, akkor a kandallónk maximális teljesítményen történő tartós üzemeltetésére gyakorlatilag sosem lesz szükségünk, mert a lakásunk kifűtéséhez a maximális leadott teljesítmény sok lenne.

 

Névleges teljesítmény

Számunkra egy készülék maximális teljesítményénél sokkal fontosabb adat az adott fűtőberendezés névleges teljesítménye, mivel ez utóbbi szám mutatja meg számunkra azt, hogy az adott készülékkel mekkora helyiséget tudunk - normál üzemi körülmények között, jó hatásfokkal - kifűteni.

Fontos tudnunk, hogy a fatüzelésű készülékek a legjobb hatásfokkal a névleges teljesítményükön dolgoznak, ezért a fűtőkészülékek teljesítményét a fűtendő helyiségek méretéhez képest helyesen úgy kell kiválasztani, hogy azok - a használatuk során - legtöbbet a névleges teljesítményükön (vagy az a körüli teljesítmény sávban) üzemeljenek. E szabályt betartva hasznosul a fában lévő energia legnagyobb része a lakásban és így vész el a legkevesebb meleg a kéményen keresztül.

 

A légfűtéses készülékek teljesítmény adatainak megadása

A legtöbb gyártó a készülékek adattábláin és a prospektusokban a készülékek névleges teljesítményét tünteti fel, míg mások a maximális teljesítményt, megint mások pedig mindkét adatot. Probléma ebből csak akkor adódhat, ha a megadott teljesítmény adatot a készülék névleges teljesítményének véljük, pedig az a maximális teljesítményre vonatkozik, vagy fordítva. Ekkor ugyanis nem a lakás fűtés igényéhez igazodó fűtőberendezést építünk be és e miatt az, a szükségeshez képest vagy kisebb, vagy túlméretezett lesz.

 

A vízteres készülékek teljesítmény adatainak megadása

alap vizes rendszerA fűtésrendszerre köthető vízteres kandallóbetétek teljesítmény adatainál meg kell különböztetnünk a készülékek összes teljesítmény leadását, a vizes oldalon rendelkezésre álló teljesítménnytől. Így például ha egy vízteres kandallóbetét adatlapján azt látjuk, hogy 12 / 10 kW, akkor az azt jelenti, hogy az a készülék 12 kW névleges teljesítményű és ebből a vizes oldalon 10 kW fűtőteljesítményt képes leadni. A maradék 2 kW-ot a kandallóbetét a készüléktesten, illetve a kandalló ajtóüvegén keresztül, hősugárzás és konvekciós fűtés formájában adja le környezetének.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Mekkora teljesítményű készüléket válasszunk?

decade3nNem tudható, hogy ez miért alakult így, de Magyarországon nagy divat a fűtőkészülékek - elsősorban a fatüzelésű kandallók és kályhák - jelentős túlméretezése. Ez két okból is probléma.

Egyrészt azért, mert ha a nappalinkba, vagy a szobánkba egy túlméretezett készülék kerül, akkor ott - normál módon fűtve - nagyon könnyen 30 fok fölé szalad majd a hőmérséklet (ami gyakorlatilag élhetetlenné teszi a lakást). Másrészt a nagyobb készülékek fafogyasztása is több, mint a kisebbeké, így a fölöslegesen nagy készülék választása takarékosnak sem mondható.

Ilyenkor - amikor a lakásba sikerül egy túlméretezett készüléket beépíteni - az következik, hogy a tulajdonosok megpróbálnak a tűztérbe a kelleténél kevesebb fával tüzelni,  vagy a készüléket a szabályozhatósági tartományán túl visszafojtani. E megoldásoknak az a hátránya, hogy a berendezést így használva a hatásfok jelentősen leromlik, nem beszélve arról, hogy a kormolódás is sokkal intenzívebb lesz.

A szükséges fűtőteljesítmény meghatározása a ház tervezését végző építész- és épületgépész mérnökök feladata. Az azonban, hogy a nappalinkba, vagy valamelyik szobába mekkkora teljesítményű kandallót, vagy kandallókályhát állítsunk üzembe, az egy közelítő becsléssel is igen pontosan meghatározható, illetve megbecsülhető.

E számítási módot, illetve a fűtőkészülék választással kapcsolatos egyéb hasznos tudnivalókat mutat be a

 

"Hogyan válasszunk fűtőkészüléket?"

 

című szakcikkünk, melyet Wellness Otthon Magazin elnevezésű elektronikus hírlevelünk első számában olvashat el. Kérjük kattintson az alábbi Wellness Otthon Magazin feliratra (képre) és iratkozzon fel magazinunkra! Ezt követően levelező rendszerünk pár percen belül eljuttatja Önhöz a kért szakcikket!

 

uj wellness otthon magazin

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

A kandallóbetétek gyártásához felhasznált anyagok

 

Öntöttvas és / vagy acéllemez kandallótest

Régebben szinte minden komolyabb kandallóbetétet öntöttvasból gyártottak, ami napjainkra - a technikai fejlődésnek eredményeképp - jelentősen megváltozott. A légtömör kivitelű, jól szabályozható, hármas égésrendszerrel szerelt kandallóbetétek legtöbbje már hegesztett acéllemez vázzal készül és e készülékekben már csak néhány alkatrész öntöttvas. A bal oldali képen egy hagyományos öntöttvasból készült kandallóbetét (Uniflame), míg a jobb oldali képen egy hegesztett szerkezetű modern tűztérbetét (Mullit Aero 15) látható.

uniflame oontoottvas kandallobetetmbox aero 15 kandallobetet fem ajtoval

 

Az öntöttvas betétekkel kapcsolatban  - mai szemmel nézve - több gazdaságossági és gyártástechnológiai probléma is felmerül. Ezzel nem azt állítjuk, hogy az öntöttvas kandallóbetétek mind rosszabbak a hegesztett acélllemez betéteknél, hanem csak azt, hogy a gyártástechnológia által biztosított előnyök miatt, a hegesztett acéllemez betétek napjainkra utolérték (és néhány paraméter tekintetében már le is hagyták) az öntöttvas kandallóbetéteket:

  • Az öntöttvas betétek előállítása csak nagy sorozatszám esetén lehet gazdaságos, mivel minden alkatrész előállításához egy  - egy arra a célra gyártott, drága öntőformára is szükség van. Az acéllemezből készülő kandallóbetétek ezzel szemben akár kis sorozatszámban is gazdaságosan gyárthatók, a rajtuk eszközölt változtatások, technológiai fejlesztések is könnyen és olcsón végrehajthatók.
  • Az öntöttvas kandallóbetétek mindegyike 10 - 15 db. különböző öntöttvas alkatrészből áll, melyekből egy tartósan légtömör tűztér összeállítása még a mai műszaki színvonalon is komoly feladat. Az öntöttvas alkatrészeket tömítő anyagok alkalmazásával, csavarkötésekkel rögzítik egymáshoz, míg az acéllemez betéteknél az alkatrészeket folyamatos varrattal egymáshoz hegesztik. Míg a hegesztési varratok minden körülmények között légmentes kötést adnak, addig a csavaros kötések a hőmozgásoknak köszönhetően könnyen elmozdulhatnak és légáteresztővé válhatnak.
  • Mivel az öntöttvas alkatrészek anyagvastagsága a gyártástechnológia miatt egy bizonyos méret alá nem csökkenthető, így az abból összeállított kandallóbetétek nehezebbek, mint az acéllemezből készült társaik.
  • Az öntöttvas alkatrészek hőállósága ugyan kiváló, azonban a repedésre sokkal hajlamosabbak, mint a hegesztett acéllemezből készültek.
  • A modern kettes, vagy hármas égési levegő rendszerrel szerelt, acél lemezből készült kandallóbetétek alkatrészeinek hőterhelése a kiváló szabályozhatóságuk miatt alacsonyabb, így élettartamuk hosszabb, hatásfokuk magasabb (akár 80 - 86 %), fafogyasztásuk pedig jelentősen (10 - 40 %-kal) kevesebb a hagyományos öntöttvas kandallóbetétekhez képest. Nem véletlen, hogy a világszínvonalú termékeket előállító kandallóbetét gyártók (SUPRA, SPARTHERM, MULLIT) termékválasztékában is egyre nagyobb szerephez jutnak az acéllemez betétek, sőt több gyártó már csak ilyen rendszerű készülékeket gyárt.

 

Vermiculit - a kandallók tűzterének új burkolóanyaga

mbox aero 8 kandallobetet uveg ajtovalRégen egyes tűzterek belseje samott téglákkal volt burkolva, mely egy nagy hőállóságú anyag volt. Napjainkban a gyártók az új konstrukciójú készülékek tűzterébe előszeretettel alkalmaznak úgynevezett vermiculit lapokból készült borítást.

Az e célra használt 30 mm vastag vermiculit lapok 600 kg/m3 sűrűségűek és a készülék belsejében tartós, szilárd burkolatot adnak. A készülékbe kialakított felületeket - a hőtágulásokból adódó repedések elkerülése érdekében - több, kisebb darabból állítják össze.

A vermiculit burkolat a tűztér belsejében a begyújtást követő időszakban hőszigetelőként, hőtükörként viselkedik. A készülék gyorsabban éri el az üzemi hőmérsékletet és az égés az üzemidő teljes időtartama alatt 100 - 150 Celsius fokkal magasabb hőmérsékleten zajlik, mint a vermiculit burkolat nélküli készülékekben.

A magasabb hőmérsékletű égés javítja a készülék hatásfokát, könnyebbé teszi a begyújtást, valamint elősegíti a pirolízis hatást (azt, amikor az 500 Celsius fok körüli magas hőmérséklet miatt az üveg belső felületére rakódó korom egyszerűen leég a kandalló üvegéről). A jó minőségű és megfelelő sűrűségű vermiculit lapok élettartama hosszú, de ha évek múlva az elhasználódásuk miatt szükségessé válik a cseréjük, egy készülék teljes burkolata pár ezer forintból kicserélhető.

 

Kerámia üveg

A kandallóbetétek egyik fontos alkatrésze az ajtóba szerelt kandallóüveg. Mivel a "kandalló élményt" - a készülék által termelt melegen kívül - pont a tűz zavartalan látványa jelenti, nagyon fontos, hogy a beépített üveg tejesen átlátszó és fénytörés mentes legyen.

Az esztétikai tulajdonságokon túl azonban legalább ilyen fontos a beépített üvegtábla hőállósága, illetve a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállósága is. Így a kandallók üvege egy speciális, nagy szilárdságú, úgynevezett hőálló kerámia üvegből készül, melynek hőtágulása 750 Celsius fokig gyakorlatilag nulla, ráadásul még üzemmelegen is ki kell bírnia a kisebb mechanikai hatásokat - például egy esetleg nekidőlő fahasáb ütését - is.

 

emeraude 1800 1800dtertio76 vl2prizmauveges ajto

 

A kandalló üvegek alakja az ajtó kialakításához igazodik. A legegyszerűbb kivitelt a síküveges megoldások jelentik, de készülnek prizmás, íves és szögbe hajlított kivitelű kerámia üvegek is. Pár éve vált divatossá a teljesen üveges kandallóajtó megoldás, mely esetben a kandallóajtónak nincs látható fém kerete, az üvegfelület széle pedig fekete színű (lásd az előző, vermiculit burkolat ismertetőjéhez tartozó fotót).

 

Tömítő anyagok (hőálló zsinórok és paszták)

tomitozsinorA régi azbeszt tömítő csíkokat és zsinórokat évekkel ezelőtt az 1200 Celsius fokig hőálló kerámia szálas tömítő zsinórok váltották fel (az azbeszt rákkeltő hatású). Ezekkel tömítik az öntöttvas kandallóbetétek összeillesztett alkatrészeit, illetve ilyen tömítő csíkokat alkalmaznak a kandallóajtók légtömör zárásához is.

Ezek a kerámia szálas hőálló tömítő zsinórok és szalagok úgy készülnek, hogy egy speciális hőálló ragasztó anyaggal, apró kerámia szálakat ragasztanak egymáshoz, így azok a hőnek és a mechanikai hatásoknak is rendkívül jól ellenállnak. Normál használatban az élettartamuk hosszú, azonban a kandalló ajtók tömítő zsinórja esetében oda kell figyelni arra, hogy a kandallóüveg tisztítására csak a javasolt kandallótisztító folyadékok valamelyikét használjuk! A különféle háztartási tisztítószerek és hideg zsíroldók ugyanis intenzíven károsítják az azbeszt szálakban kötőanyagként jelenlévő ragasztót, mely a vegyi anyagok hatására oldódni kezd és a tömítő zsinór a helytelen használat - illetve a helytelen tisztító anyag választás - miatt, rövid idő alatt tönkremegy.

kulso egesi levego csatlakozo fotoA kandallóbetétek hőnek kevésbé kitett alsó részein a gyártók szilikon alapú, 300 Celsius fok hőmérsékletig hőálló tömítő pasztát alkalmaznak. Ennek kiváló tulajdonsága, hogy rugalmasságát még hosszú évek alatt sem veszíti el, így alkalmas a hőingadozásokból származó dilatációk tartós áthidalására. Ilyen tömítő pasztával tömítik például a készülékekhez opcióként rendelhető külső égési levegő csatlakozó adaptert (a képen).

A magas hőnek kitett helyeken (például lángterelők, tűztérben elhelyezkedő hőtükör lemezek, stb.) rögzítésére, illetve tömítésére a gyártók egy hőre kikeményedő, 1200 Celsius fokig hőálló tömítő pasztát alkalamznak.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

Hatásfok


kandallo tiboA fatüzelésű készülékek hatásfok értéke azt mutatja meg, hogy az adott berendezés - a készülék névleges teljesítményén üzemeltetve - a belerakott tűzifa fűtőértékének hány százalékát hasznosítja ténylegesen fűtésre és mennyi az, ami hasznosulás nélkül - a kéményen át - a szabadba távozik.

Egy régen - a múlt század elején - üzemelő, ajtó nélküli, nyitott tűzterű kandalló hatásfoka még csak 10 % körüli volt, mely hatásfok értéken számottevően nagyot a tűztérre szerelt ajtó feltalálása és bevezetése javított.  A 10 - 20 évvel ezelőtt árusított hagyományos kandallóbetétek 50 - 60 % hatásfokkal bírtak, amit a konstruktőrök - az akkori lehetőségeikhez képest - igyekeztek a tűzterek légtömörségének, illetve szabályozhatóságának javításával tovább emelni.

A kandallóbetétek hatásfokát akkor sikerült 60 % fölé emelni, amikor a fejlesztő mérnökök megalkották a primer - szekunkder - tercier égési levegő rendszereket, illetve a készülékek légtömörsége is elért egy olyan szintet, ami egyre jobban lehetővé tette az égés egyre tökéletesebb szabályozhatóságát.


A mai fejlett kandallóbetétek - típustól és műszaki színvonaltól függően -  70 - 85 % hatásfokúak. Fafogyasztásuk és károsanyag kibocsátásuk alacsony, üvegük még tartós használat során sem kormolódik (vagy az esetlegesen keletkező korom, a készülék működése során az üveg belső felületéről magától leég).

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Konvekciós burkolat

Amikor egy kandallóbetétben ég a tűz, annak öntvény, vagy acélllemez fala felmelegszik, és sugárzó hőt bocsát ki magából. Ha nem építenénk köré valamilyen anyagból burkolatot, akkor a betét nagyobbrészt erős hősugárzással fűtene (mint például egy öntöttvasból vagy acéllemezből készült kályha), ami sokkal rosszabb hatásfokú és érzetű fűtést eredményezne.

konvekcios burkolatAzért, hogy a kandallóbetétből kiáramló meleg nagy része ne sugárzó hő formájában fűtse környezetét, a kandallóbetétek némelyikét kívülről egy olyan lemezburkolattal látják el, ami körben és felül pár cm távolságra helyezkedik el a betét külső öntvény, vagy acéllemez falától. Így ez a tűztérbetétre szerelt konvekciós lemezburkolat megakadályozza az erős sugárzó hő terjedését, helyette a tűztérbetét és a lemezburkolat közötti levegő melegszik fel intenzívebben.

A konvekciós burkolat és a kandalló test között felmelegedett levegő felfelé száll (mivel a meleg levegő könnyebb a hidegnél) és helyébe alulról hideg levegő áramlik. A felfelé mozgó forró levegő a konvekciós burkolat tetején kivágott  konvekciós nyílásokon hagyja el a készüléket. Az így -  természetes, gravitációs úton - kialakuló áramlást konvekciónak, ezt a fűtésmódot pedig konvekciós, vagy légfűtésnek nevezzük.

A konvekciós burkolatot helyettesítheti a tűztérbetét köré épített kandalló falazata is, azonban az ilyen kialakításnál csak olyan építőanyagok használhatók (például kályhacsempe), amelyek kibírják a kandallóbetétből sugárzó közvetlen hőterhelést. A jobb oldali képen egy konvekciós burkolattal ellátott készülék, míg bal oldalt maga a konvekciós burkolat látható.

A konvekciós burkolat alkalmazása arra is jó lehetőséget ad, hogy a készülék által előállított forró levegő egy részét hőszigetelt csövek segítségével a kandallótól távolabbra - akár más helyiségekbe is - elvezessük. Ilyenkor e csövet (vagy csöveket) a készülék konvekciós burkolatán felül található kiömlő nyílásokhoz csatlakoztatják.  A forró levegő gravitációs úton 5 - 6 méter távolságba könnyedén elvezethető. Ha azonban a távolság ennél nagyobb, vagy az elvezető cső nyomvonala nem egyenes, célszerű a levegő áramlására úgynevezett kandalló ventilátorral rásegíteni.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Kandalló ventilátor

Amikor arra van igény, hogy a légfűtéses kandallóban előállított forró levegőt a kandallótól távolabb eső más helyiségekbe is elvezessük, vagy csak a meleg levegő lakótérbe történő jobb elosztása a cél, a feladat az úgynevezett kandalló ventilátorok segítségével oldható meg. Ezeknek több fajtája ismert. Azt, hogy az adott helyen melyiket célszerű alkalmazni, az a helyi körülményektől függ.

 

Első megoldás: kandallóventilátor a kandallóbetét alatt

meleglevego elvezetes robbantott abraE megoldás szerint, a ventilátort a kandallóbetét alá (arra alulról felszerelve) kell elhelyezni.

A jobb oldalt látható "robbantott" képen egy Supra kandallóbetét látható, mely alatt a 3-as számmal jelölt, állítható magasságú lábazat helyezkedik el. A lábazat és a kandallóbetét között látható egy 2-es számmal jelölt Supra kandallóventilátor, mely az összeszerelést követően a kandallóbetét aljára kerül. A kandalló nem üvegezett oldalait, illetve tetejét konvekciós burkolat fedi, melyre felülről az 1-es számmal jelölt meleglevegő elosztó csonkok lesznek felszerelve.

E készülék alá elhelyezett ventilátorokat általában kétfokozatú motorokkal szerelik, áramfogyasztásuk kicsi, működésük csendes. Alulról, szoba hőmérsékletű levegőt szívnak be és azt a kandallóbetét konvekciós burkolatán tolják át. Előnyük, hogy csak szobahőmérsékletű levegőt kell szállítaniuk, mert a levegő csak az után melegszik fel, miután a ventilátoron áthalad. Ezért az ilyen beépítésű ventilátorok hőterhelése kisebb.

A kandallóbetét aljára szerelt ventilátort elsősorban az új építésű kandallók esetében alkalmazzák, mert egy  - már megépített - kandallóba ennek beépítése igen körülményes, sok esetben lehetetlen lenne.

 

 

Második megoldás: Kandalló ventilátor, ami átszívja a levegőt a konvekciós burkolaton

A másik megoldás a kandallón kívül elhelyezett, hőálló ventilátorral szerelt megoldás. Ebben az esetben a ventilátort nem a készülék alatt helyezzük el és az nem a szobahőmérsékletű levegőt tolja át a konvekciós burkolaton, hanem pont fordítva, a kandallóban felmelegedő forró levegőt szívja el a konvekciós térből, majd szétosztva juttatja azt el a helyiségekbe.

kandallo ventilator

 

 

Harmadik megoldás: Csövezés nélküli turbo kandallóbetétek

hoelosztas abraNagyobb belmagasságú, illetve nagyobb alapterületű helyiségek fűtésénél problémát okoz, a levegő hőmérséklet szerinti rétegződése.

Ha a fűtés során csak a természetes konvekcióra hagyatkozunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a készülékből kilépő levegő hőmérséklete igen magas, ráadásul a meleg levegő a plafon alatt felhalmozódik. Így a padló szintjén elhelyezkedő és a plafon alatt helyet foglaló levegő hőmérséklete között akár 8 - 10 Celsius fok különbség is lehet, ami a komfortérzetet jelentősen rontja.

turbo mukodesi rajzE probléma megoldására fejlesztette ki a Supra az Insert turbo csövezés nélküli kandallóbetét családot, mely a meglévő nyitott tűzterű (ajtó nélküli) kandallók modernizálására is alkalmas fűtőkészülék.

A készülék ventilátorai alul a szoba levegőjét beszívják, áttolják azt a konvekciós burkolaton, majd az így felmelegített levegőt a készülék ajtó feletti részén visszafújják a lakótérbe. 

A ventilátorok segítik a konvekciós burkolaton belüli hőáramlást és a meleg levegő szállítást. Mivel a készüléken a ventilátorok több levegőt tolnak keresztül, mint ha az csak normál konvekciós áramlással mozogna, ezért annak hőmérséklete így nem nő meg annyira. A készülékből kilépő levegő hőmérséklete ezáltal kellemesebb (alacsonyabb) lesz és a meleg levegő is egyenletesebben oszlik el a helyiségben.

E készülékeket - egy régi kandalló felújításakor - nem kell a meglévő régi füstcsőre kötni. A készülékből felül kilépő füstgázok közvetlenül a régi kandalló füstkamrájába ürülnek.

Valamennyi Supra kandallóbetét 2 db. két fokozatú ventilátorral van felszerelve. Az "erős" üzemmód a helyiség gyors felfűtéséhez, a "komfort" üzemmód a levegő keveréséhez alkalmazható.

Ha a készülék beépített termosztátja azt érzékeli, hogy az égés kezd megszűnni, a ventilátorok leállnak, míg ha a meleg levegő hőmérséklete emelkedni kezd, a ventilátorok automatikusan az "erős" üzemmódba váltanak.

 

A képen található alkaltrészek a következők:

(1) Meleglevegő kifúvónyílás

(2) Üvegkerámia ajtó "tiszta üveg" rendszerrel

(3) Nagy űrtartalmú hamugyűjtő a ritkább ürítés érdekében

(4) Friss levegő bemenet. A ventilátorok helye.

(5) A meleg füstgázok a hőcserélő csövei közé áramolnak.

(6) A csövek használata a meleg levegő áramoltatásához nagyobb hőcserélő felületet és jobb hatásfokot biztosít. A meleglevegő kör teljesen független a füstgáz körtől.

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Késleltetett égés funkció ("folytonégő" tűztérbetét)

mbox aero 10B kandallobetet uveg ajtovalNapjainkban már több készülékgyártó termékválasztékában szerepelnek olyan - magasabb minőségi osztályba tartozó - fűtőkészülékek, melyek kialakításuknál fogva képesek a tűzterükbe rakott tűzifa szabályzott, lassú elégetésére.

Az ilyen kandallóbetéttel szerelt készülékek az előírt üzemi feltételek (száraz keményfa, megfelelő kémény és elegendő égési levegő) megléte esetén a jól szabályozható, késleltetett égésnek köszönhetően képesek a megrakásuktól számított 6 – 8 – 10 óra (készülék típustól függ) elteltével is olyan parazsat tartani, amelyről a tűz - ismételt begyújtás nélkül - újraéleszthető.

A készülékek e tulajdonságát - vagy  inkább képességét - késleltetett égési funkciónak nevezzük, melyet a francia Supra kandallógyár a "folytonégő kandallóbetét" fantázianévvel látott el.

A folytonégő - késleltetett égést megvalósítani tudó - kandallóbetétek e tulajdonságuk miatt kiemelkedően takarékos üzemeltetést tesznek lehetővé. Fafogyasztásuk akár 10 – 40 %-kal is kevesebb lehet, mint egy „normál” betétnek, így a hagyományos, kommersz kandallóbetéteknél némileg magasabb beszerzési áruk, pár fűtésszezon alatt megtérül. Élettartamuk is jelentősen hosszabb - a jó szabályozhatóságuk és az ebből adódó egyenletesebb hőterhelésük miatt.

diagram 2Ha összehasonlítjuk egy hagyományos és egy modern, jól szabályozható, késleltetett égés funkcióra képes kandallóbetétben lejátszódó égési folyamatot és mindezt egy grafikonon ábrázoljuk, akkor a következő megállapításokat tehetjük:

Ha egy hagyományos kialakítású kandallóba berakunk 10 kg fát és begyújtunk, akkor a készülékbe rakott tüzelő nagy része 1 - 1,5 óra alatt elég. Ennek megfelelően a fűtött helyiségben rövid idő alatt igen meleg lesz, ilyenkor egy ilyen hagyományos kandallóbetét az első egy órában akár a névleges teljesítményénél két - háromszor nagyobb teljesítményt is leadhat. Mivel azonban a tűzifa nagy része az első egy-két órában elég, három óra múlva a berendezésben a tűz kialszik és további megrakás nélkül fűteni már nem képes.

Ha ugyanezt a 10 kg tűzifa mennyiséget egy késleltetett égés funkcióra képes, jól szabályozható "folytonégő" kandallóbetétben tüzeljük el, akkor abban a tüzelőanyag sokkal lassabban és egyenletesebben ég el. Az első órában elmarad a hagyományos kandallóbetétekre jellemző, nagy - a névleges teljesítmény többszörösét elérő - teljesítmény leadás, helyette a készülékbe rakott fa égési folyamata 4 - 8 órányi időtartamra elhúzódik. E készülékekben a megrakást követő 8 - 10 óra múlva még annyi parazsat találunk, hogy annak hőjével az égés - salakolás és ismételt begyújtás nélkül - újraindítható.

A késleltetett égési funkcióra képes betétek mindegyike magas műszaki színvonalat képviselő, gondos megmunkálású légtömör tűztérrel rendelkezik, melybe az üzemelés során sehonnan sem juthat fals levegő. Égési levegő rendszerük is a mai kornak megfelelő, primer / szekunder / tercier levegős kialakítású.

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Légtömör tűztér

TravellingA legtöbb hagyományos kandalló és kandallókályha tűzterét úgy építik meg, hogy azok egymáshoz épített elemei, illetve ajtói nem zárnak légmentesen. Ez e készülékek használata során, a nem légtömör tűztér azt eredményezi, hogy a benne égő tűz több helyről fals levegőt is kap, amiért a benne zajló égési folyamatok nem, vagy nem megfelelően szabályzottak lesznek. E készülékeknél hiába állítjuk "teljesen elzárt" állapotba a kezelő karokat, a tűztérbe érkező fals levegő miatt a tűz vígan, nagy lánggal lobog tovább, azaz e készülékek szabályozhatósága nem igazán nevezhető jónak.

A modern, külső égési levegő csatlakozóval ellátott készülékeknél a kandallóbetét tűzterének légtömörsége alapkövetelmény. Ugyanis, ha a készülékbe a külső égési levegő csatlakozón kívül máshonnan is jut be levegő (például a lakótérből, a nem jól záródó kandalló ajtó résein keresztül), akkor az azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között (például, ha a konyhában valaki bekapcsolja a konyhai szagelszívót) az áramlás iránya megfordulhat és a lakótér levegőjébe füst, vagy füstgázok (például szén-monoxid) áramolhatnak.

Egy minőségi kandallóbetét  legtöbbször légtömör. Például egy Mullit Aero 10, vagy egy Supra Temporis betét kizárólag a külső égési levegő bevezető nyílásán (csatlakozóján) keresztül kap levegőt (mely csatlakozóhoz egy csővel a szabadból érkező kültéri levegőt is odavezethetjük).

A légtömör tűztér a késleltetett égési funkciónak is elengedhetetlen feltétele. Ha a készülék belsejébe nem csak szabályzott módon jut levegő, hanem a rossz illesztési pontokon át fals levegőt is kap a tűztér, akkor az a jó szabályozhatóságot tönkreteszi.

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Külső égési levegő csatlakozó

supra temporis mukodesi abraRégebben, amikor egy szobában begyújtottak, a kéményen kiáramló levegő és füst helyett, a levegő utánpótlása és a nyomás kiegyenlítődése természetes úton, az ablakok és ajtók résein keresztül történt meg. Napjainkra épületeink nyílászárói már úgynevezett "fokozott légzárásúak", ami azt jelenti, hogy sokkal jobban (gyakorlatilag légtömören) zárnak, nem úgy, mint a régebbi hagyományos ablakok. Így a lakásokba manapság már nem érkezik folyamatosan friss levegő az ablakok résein keresztül, mint régen.

Egy kályha, vagy kandalló a méretétől és teljesítményétől függően 50 - 150 köbméter levegőt fogyaszt óránként úgy, hogy az égéshez szükséges levegő - a keletkező füstgázokkal együtt - a kéményen át távozik. Ha e levegő pótlása a lakótérből nem tud megtörténni - mert az ablakok jól zárnak és a nyomás kiegyenlítődése nem tud létrejönni (azaz a kéményen távozó levegő helyébe valahol nem érkezik a szabadból friss levegő) - a lakóknak olyan érzésük lesz, mint ha a kémény eldugult volna. Begyújtáskor a fa nehezen gyullad meg, a tűz nem akar égni, a füst csak kavarog a tűztérben és nem akarja megtalálni a kémény felé vezető utat. Ilyenkor a megoldás az, hogy legalább egy ablakot a nappaliban "bukóra" kell állítani, hogy az előbb említett levegő utánpótlás biztosított legyen.

kulso egesi levego csatlakozo fotoA modern kandallóbetétek, illetve tűzterek tervezésének egyik fontos szempontja a biztonságra való törekvés. Ennek egyik fontos szempontja, hogy a lakótérben működő készülék (kandalló, vagy kandallókályha) az égéshez szükséges levegőt ne a lakótérből fogyassza, sőt, hogy a készülék tűztere a lakás benti levegőjével semmiféle kapcsolatban ne legyen. Ne fordulhasson elő sehol se az, hogy egy komolyabb teljesítményű szellőztető berendezés, vagy konyhai szagelszívó, a kéményből, vagy a tűztérből visszaszívja a füstöt és az égéstermékeket (köztük a szénmonoxidot) a lakótérbe.

E probléma elkerülésére szolgál a külső égési levegő csatlakozó. Ez a kandallóbetét alsó részén elhelyezkedő, betéttől függően Ø80 – 125 mm átmérőjű csőcsonk (lásd a képen!), melyen keresztül a betét - egy szabadból oda vezetett csövön át - az égéshez szükséges levegőt kapja. A csonk a tűztérbetét beépítésekor szabadon is hagyható, azonban ha nem kötünk rá egy - a szabadból a kandallóhoz vezető, levegőt szállító - csövet, akkor hiába vásároltunk külső égési levegő csatlakozós készüléket. A kandallónk az égéshez szükséges levegőt változatlanul a lakótérből fogyasztja majd. Az előbb említett cső segítségével az is megoldható, hogy a szabadból vezessük a kandallóhoz a kinti friss levegőt. Ez utóbbi esetben az égéshez szükséges levegő már nem a lakótérből fogy. Ezt hívjuk külső égési levegőnek.

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Kémény

A kémény a lakásnak az a meghatározó szerkezeti eleme, ahonnan - egy meglévő kémény esetén - el kell indulnunk, amikor kandallót szeretnénk vásárolni. Alapvetően a kémény mérete (keresztmetszete és hossza) határozza meg azt, hogy készülékünk mekkora méretű, milyen üvegfelületű lehet, ezért érdemes a kéményre különleges hangsúlyt fektetni már a ház tervezésének időszakában, illetve a kandallóépítővel is célszerű már előre konzultálni erről.  A kémény keresztmetszetére (átmérőjére) "ökölszabályként" azt szokták mondani, hogy a kiválasztott készülék füstcsőcsatlakozásához képest a kéményt szűkíteni nem szabad, azaz, ha a készülékünk 150 mm-es füstcsőcsatlakozással bír, akkor a kéményünknek minimum 14 x 14 cm -es négyzet, vagy 150 mm átmérőjű kör keresztmetszetűnek kell lennie.

A kémény ideális működéséhez a megfelelő keresztmetszeten kívül megfelelő hossz is szükséges. Ahhoz, hogy kellő huzatunk legyen, a készülék kéménybe történő bekötésétől számítva 5 - 6 méter magasságnál (kémény hasznos magassága) már kellő kürtőhatás keletkezik. A fűtőkészülék gyártók e minimális hasznos kémény magasságot általában 5 méterben szokták meghatározni.

Sajnos azonban az is problémát jelenthet, ha a kémény a magassága, vagy a szükségesnél nagyobb átmérője miatt a kelleténél (15 - 20 Pa) nagyobb huzattal bír. Ebben az esetben a füstcsőbe mindenképp javasolt egy huzatszabályzó beépítése.

Fontos az is, hogy készülékünk milyen szögben csatlakozik a kéményhez. Kifejezetten javasolt a készülék füstcsövét a függőleges kéménykürtőhöz képest 45 fokos szögben bekötni, mert az ilyen csatlakozási pontnak jóval kisebb az áramlási ellenállása, mint egy 90 fokos csatlakozásnak. A következő ábrákon erre láthatunk néhány helyes megoldást.

 

bekotesi vazrajzok

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Kéménytűz

Kéménytűz akkor következik be, amikor a kéménykürtőben a füstből lerakódott korom és kátrány szikra, vagy láng hatására begyullad. Ilyenkor a kéményben a hőmérséklet pár perc alatt 1000 oC felé szökhet. Mondanunk sem kell, hogy a kéménytűz nem kívánatos és veszélyes jelenség. Rongálja a kémény szerkezetét, csökkenti élettartamát, esetleg tüzet is okozhat. Szerencsére azonban könnyen megelőzhető. A legfontosabb szabály, hogy mindig csak száraz keményfával tüzeljünk, mert a nedves tüzelőanyag hatására a korom lerakódás és a kátrány kicsapódás sokkal intenzívebben jelentkezik a kéményben. Javasoljuk továbbá, hogy minden 50 - 60 begyújtást követően égessünk el egy "Kéménytisztító Fahasábot" készülékünkben. A "Kéménytisztító Fahasábban" található katalitikus anyag, normál üzemi hőmérsékleten leoxidálja a készülékben és a kémény belső falán lerakódott kormot és kátrányt (termékleírást lásd bővebben a kiegészítőknél).

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Huzat, huzatfokozó, huzatszabályzó

A tüzelőberendezésünk megfelelő működéséhez, ahhoz, hogy az égéstermék a kéményen keresztül távozni tudjon, légnyomás különbség, azaz huzat szükséges. Ideális esetben a huzat a kéményben 10 - 20 Pa (pascal) között kell legyen. Az is problémát jelent ha ennél több és az is, ha ennél kevesebb.

 

grox huzatfokozokAlacsony huzat

Amennyiben a huzat a kívánatos 10 - 20 Pa értéknél alacsonyabb, az égés a készülékünkben nem lesz tökéletes. A tüzelőanyag nem ég el rendesen, kandallónk üvegfelülete először elfátyolosodik, majd rövid időn belül bekormozódik. A tűztérajtó kinyitásakor pedig könnyen előfordulhat, hogy füstgáz áramlik vissza a lakótérbe. Az alacsony huzat a kémény magasságának (hosszának) megnövelésével, vagy egy huzatfokozó turbina felszerelésével orvosolható. A jobb oldali képen ilyen huzatfokozó turbinák láthatók.

Van azonban egy eset, amikor hiába megfelelő a kéményünk átmérője, hasznos magassága és műszaki állapota, a felhasználó számára úgy tűnhet, mint ha mégsem lenne megfelelő a kémény huzata. Erről a problémáról az "Égéshez szükséges levegő" című részben részletesen olvashat.

 

Túlzottan erős huzat

huzatszabalyozoHa a kéményünk hasznos magassága több, mint 8 méter, vagy erősen szeles helyen lakunk, akkor valószínű, hogy a benne kialakuló huzat az optimális 10 - 20 Pa értéknél rendszeresen magasabb. A huzat mértékét nem egy állandó értéknek kell elképzelnünk, mert az például a szél hatására folyamatosan változik (szeles időben a széllökések hatására erősen ingadozik), de a pillanatnyi huzat mértékét a környezeti hőmérséklet is befolyásolja (ha hidegebb van, akkor a huzat is nagyobb a kéményünkben).

Amikor azt mondjuk, hogy a huzat mértéke több a kívánatosnál, az egyben azt is jelenti, hogy a készülékünkből a kéményen keresztül a kelleténél több meleg áramlik a szabadba, ezért romlik a készülék hatásfoka. Ráadásul a túlzott huzat a készülékben üzem közben olyan túlmelegedést is okozhat, amelynek hatására a berendezés élettartama jelentősen csökken, sőt, öntöttvas készüléknél az öntvény elemek elrepedéshez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében - ha indokolt - érdemes huzatszabályozót beépíteni a kandallóbetét és a kémény közé.

huzatmeroFontos tudni, hogy a huzatszabályzót nem elég egyszerűen beszerelni a helyére, mert az csak akkor fog kielégítő módon működni, ha a beszerelést követően megtörténik annak műszeres beszabályozása is.

Ehhez a munkához egy huzatmérő műszer szükséges, így azt csak egy olyan szakember tudja elvégezni, aki rendelkezik az előbb említett műszerrel. Az is nagyon fontos szempont, hogy a beszabályozást lehetőleg télen, fűtésszezonban (tehát nem nyáron, amikor kint is nagyon meleg van), a fűtőberendezés működése közben, üzemmeleg kandalló- és kéményhőmérséklet mellett célszerű elvégezni. Minél jobban hasonlítanak a körülmények a beszabályozáskor a készülék tényleges üzemi körülményeihez, annál sikeresebb lesz a huzatszabályzó beállítása. 

A beszabályzás során a füstcsövet egy ponton megfúrják, a mely nyíláson keresztül a műszer szondáját a füstcsőbe dugják. Ezt követően a műszer mutatóját folyamatosan figyelve, a huzatszabályzó állító csavarjának elforgatásával beállítják a kívánt 10 - 20 Pa közötti huzat értéket. Ezt követően a kéményen a szonda számára készített furatot eltömítik és ezzel kész is a huzatszabályzó beállítása.

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Az égéshez szükséges levegő

tuz 3A huzattal szorosan összefüggő kérdés, illetve a készülékek megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, hogy az égéshez megfelelő mennyiségű levegő álljon a tűztérbetéten belül rendelkezésre. Levegő nélkül ugyanis nincs égés.

Napjainkban mindent elkövetünk, hogy spóroljunk fűtésszámlánkon, és ennek érdekében jó minőségűre cseréltetjük nyílászáróinkat és házunkon, lakásunkon igyekszünk minél jobb hőszigetelést alkalmazni. Ezzel kapcsolatban azonban arra is gondolnunk kell, hogy ha lakásunkba légtömör nyílászárókat építünk be, és az épületet kívülről is hőszigeteljük, akkor nagyon valószínű, hogy egy hagyományos, nyílt égésterű kandalló - ami az égéshez szükséges levegőt a lakótérből fogyasztja - ott nem tud (és ezért nem is fog) megfelelően működni.

Egy tökéletesen zárt légterű házban a kémény által létrehozott nyomáskülönbség, egy normál külső égési levegő ellátás nélküli kandallónál nem képes az égéshez szükséges levegő utánpótlást biztosítani. A kéményen át távozó levegő, illetve füstgáz helyére valahonnan friss levegőnek kellene a lakótérbe áramolnia, mivel azonban a lakótér légmentesen zárt, a levegő utánpótlása nem biztosított. Márpedig ha egy ilyen készülék a lakótéren keresztül nem kap az égéshez megfelelő mennyiségű levegőt, akkor a tűz a készülékben nem ég rendesen, a belerakott fa csak füstöl, a füst pedig csak kavarog a tűztérben és sehogy sem akar kialakulni az áramlás a füstcső felé.

Ha már egy meglévő kandallóval rendelkezünk és annak működése során valami hasonló égési problémát tapasztalunk, akkor arról, hogy ez a hibajelenség valóban a túl jól záródó lakótértől van-e, könnyen leellenőrizhető: Abban a pillanatban, amikor kinyitunk, vagy bukóra állítunk egy ablakot, a hibajelenség megszűnik, az égés elindul és a készülék működése normalizálódik.

A kandallók levegő ellátásának problémája többféle módon is megoldható. Ha már egy meglévő, hagyományos kialakítású, nyílt égésterű kandallóval rendelkezünk, ami az égéshez szükséges levegőt a lakótérből fogyasztja, mindenképp biztosítanunk kell a készülék folyamatos és stabil levegő ellátását. Ez vagy egy ablak "bukóra" állításával, vagy pedig 1 - 2 darab, jól méretezett légbevezető beépítésével orvosolható. Az ide beépítendő légbeveztőkről szellőztetéssel foglalkozó oldalainkon részletesen olvashat.

Az égéshez szükséges levegő megfelelő mennyiségű biztosításának másik módja, ha a jól záró, modern épületünkbe, már helyből egy külső égési levegő csatlakozós készüléket építünk be. Olyat, ami légtömör tűztérrel rendelkezik és az égéshez szükséges összes levegőt egy csövön át, a szabadból kapja.

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Tüzelőanyag

Minden készülék kezelési útmutatójában fel van tüntetve, hogy azt milyen tüzelőanyaggal szabad használni. Kandalló, cserépkályha esetében ez jellemzően a fa.

A fűtésre alkalmas tűzifa legalább  másfél - két éve kivágott, összehasogatott és száraz, szellős helyen tárolt keményfa. A frissen kivágott fának közel 50 - 60 százaléka víz. Az ilyen "tüzelőanyagnak" minimális a fűtőértéke, hiszen ha sikerül is begyújtanunk a nedves tüzelőanyagot, az égés során keletkező hő nem a lakótér fűtésére, hanem a fában található nedvesség elpárologtatására fordul.

Azonban a nedves fával való tüzelésnek számos más kellemetlen következménye is van. Az elégetett fából elpárolgó nedvesség lecsökkenti az égési hőmérsékletet, ezért a nedves fa kormosan ég. Ennek következtében a készülékben és a kémény falán sok korom és kátrány rakódik le. A készülékben lerakódó korom rontja a hőátadást, a kéményben lerakódva pedig szűkíti a kémény keresztmetszetét, ezzel csökken a kéményben a huzat és kezdetét veszi egy öngerjesztő folyamat, amelynek a vége a kémény eldugulása.

Ha nedves fával fűtünk és a kéményünk nem kellően szigetelt, akkor a kéményen át távozó füstgázok túlságosan visszahűlnek, ami miatt a füstgázokban található korom és pára összekeveredve, még a kéményben kicsapódik és elkezdődik a kémény elkátrányosodása. Ha  sok kátrány csapódik ki, az elkezd visszafolyni a kémény falán, melynek következtében a kátrányszag előbb - utóbb a lakótérben is érezhetővé válik.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

 

    ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦  

 

 

Pillangószelep

pillangoszelepA kandallóbetétek, illetve kályha tűzterek fejlesztésének első - a jelenlegi megoldásoknál kezdetlegesebb és durvább szabályozhatóságot adó -  állomása a bennük zajló égési folyamat pillangószelleppel történő visszafojtása volt. 

A pillangószelep nem más, mint a készülék tetején, a füstcsőbe épített, kezelő karral elforgatható korong alakú elzáró szerelvény, mely kialakítása miatt még teljesen elfordított (lezárt) állapotában sem zárja el a füstcső teljes keresztmetszetét.

Nyitott állapotában (mint a képen) nem képez a füstcsőben jelentős ellenállást, ezért a készülékből az égéstermékek akadálytalanul távozhatnak. Ha azonban a tűztérben az égés - az oda jutó túl sok levegő miatt - túlságosan intenzívvé válik, a pillangószelep elfordításával a kiáramló füstgázok útjába egy ellenállást (fojtást) teszünk, visszalassítva némiképp a készülékben zajló égési folyamatot.

A füstoldali pillangószeleppel történő visszafolytás leginkább a hagyományos kialakítású, nyílt égésterű készülékekre jellemző (amelyek az égéshez szükséges levegőt a lakótérből kapják), e megoldás azonban  nem igazán alkalmas az égés precíz szabályzására.

A mai modern, magas hatásfokú készülékeknél a szabályzás már nem (vagy nem csak) a füstgáz oldalon történik, hanem az úgynevezett égési levegő rendszer (primer - szekunder - tercier levegő) kialakítása révén. Ez utóbbi megoldások alkalmazása sokkal jobb szabályozhatóságot magasabb hatásfokot, tisztább működést és korommentes kandallóüveget eredményez.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

By-pass szelep

mbox aero 20 kandallobetet uveg ajtovalA kandallóbetétek fejlesztésének egyik fő célja, a készülékek hatásfokának növelése, melynek egyik lehetséges módja a keletkező füstgázok kilépő hőmérsékletének csökkentése. Minél magasabb hőmérsékleten jön létre az égés egy készülékben, annál magasabb hőmérsékletű a keletkező füstgáz is, illetve minél inkább sikerül a készülékben kinyernünk a hőt a füstgázból (azaz annak minél alacsonyabb a hőmérséklete, amikor a készüléket elhagyja), annál nagyobb lesz a készülékünk hatásfoka.

Ezt a célt a gyártók több úton is igyekeznek elérni, melynek egyik módja a készülék tűztere fölé tervezett, úgynevezett füstjáratok kialakítása. Alkalmazásukkal a füstgázok a tűztérből nem csak egyszerűen kiáramlanak a kéménybe, hanem előtte végig kell haladniuk a fémből kialakított füstjáratokon is. Végighaladtukban pedig jelentős mennyiségű hőtől szabadulnak meg (azaz a füstgázok kilépő hőmérséklete lecsökken).

A füstjáratok a füstgázok részére ellenállást jelentenek, amit a füst normális kéményhuzat esetén és üzemmeleg hőmérsékleten könnyedén képes leküzdeni. Begyújtásnál azonban ezek a feltételek sajnos még nem állnak rendelkezésre. Hideg készüléknél és kéménynél a kéményhuzat még nem megfelelő, ami azt eredményezi, hogy az ilyen - füstjáratokkal felszerelt - készülékek begyújtása igen körülményes és nehezen megvalósítható lenne. A tűz nehezen kezdene égni, a füst csak kavarogna a tűztérben meg a szükséges kéményhuzat is csak lassan és nehezen alakulna ki.

by pass szelep rajzE problémát hidalja át a by-pass szelep (az ábrán piros színnel), ami üzemmeleg készüléknél lezárt állapotban van, így a füstgázok kénytelenek a füstjáratokon végighaladni és csak azt követően tudnak a füstcsövön át felül távozni.

A by-pass szelepet egy kar mozgatja, mellyel azt begyújtáskor nyitott állapotba kell állítanunk. Így amíg a készülékünk el nem éri az üzemi hőmérsékletet, addig a füst a by-pass szelepen keresztül egyenesen a füstcsőhöz jut és nem kell végighaladnia a jóval nagyobb ellenállást jelentő füstjáratokon.

Alkalmazásával könnyebb a begyújtás, a berendezés gyorsabban éri el az üzemi hőfokot, és a készülék hidegen történő lekormolódása is kisebb lesz.

 

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

Hamuzófiók

A kandallóbetét tűzterében jól elégetett száraz keményfa hamuja meglepően kis helyet foglal. Vannak kandallóbetétek és kályha tűzterek, amelyek hamuzó fiókja egy külön hamuzóajtó mögött található de az a megoldás is elterjedt, amikor a hamuzófiók a tűztérbetét egyetlen ajtójának kinyitásával válik elérhetővé. Ez utóbbi esetben létezik olyan megoldás is, amikor a hamuzófiók a hamuzó rostély kivétele után felülről, a tűztér felől lehetséges (ami egyben azt is jelenti, hogy kihamuzni csak akkor lehet, ha a készülék épp nem működik), illetve vannak elölről kivehető (előre, magunk felé kihúzható) hamuzófiókkal rendelkező készülékek is. Az alábbi két kép a két leggyakrabban használt megoldást mutatja be.   A bal oldali kép egy kandalló ajtó mögött elhelyezkedő, az ajtó kinyitásával láthatóvá váló, magunk felé, előre kihúzható hamuzófiókot mutat be, míg a jobb oldali képen a leginkább kandallókályháknál alkalmazott, külön hamuzóajtós megoldás látható.

 

hamuzofiok 1hamuzofiok 2

 

Az általunk forgalmazott készülékek adattábláján szereplő "nagyméretű hamuzófiók" megjelölés azt jelenti, hogy az adott készülék hamuzófiókja akkora méretű, hogy 3 - 4 nap égésterméke is könnyedén belefér. Így a készüléket nem kell minden begyújtáskor kihamuznia.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

Lábazat, vagy szintezőcsavar

kandallo labazatTöbb kandallóbetét tartozéka, más készülékeknél pedig opcióként rendelhető a készülékek alá illeszthető (és állító csavarral szintezhető) úgynevezett lábazat. Ez gyakorlatilag egy fém tartószerkezet, melyre a beépítendő kandallóbetét ráhelyezhető (vagy amelyik készüléknél tartozék, ott a kandallóbetétet már készen, lábazatra szerelve kapjuk). Feladata, hogy a tűztérbetét a beépítést megelőzően kiszintezhető legyen, mivel ez elengedhetetlen feltétele a készülék jó és hibamentes működésének. A lábazatot a készülékhez opcióként megrendelni viszonylag költséges megoldás, ezért Magyarországon ez ilyen formában nem igazán elterjedt.

kandallobetet szintezo csavar fotoEgyszerűbb és olcsóbb az, ha a kandallóbetétet a gyártó úgynevezett szintező csavarokkal látja el, mellyel a készülék finombeállítása (vízszintezése) pontosan elvégezhető. 

A pontos vízszintbe állítás leginkább a kandallóajtó hosszútávon történő kifogástalan működésének feltétele, de a nagyobb vízszinttől való eltérés - az esztétikát leszámítva - az üzemmeleg működés közbeni esetleges kandalló test deformációk miatt is kerülendő.

Fontos szabály, hogy a szintező csavarokat a vízszintbe állítást követően az ellenanyával biztosítani kell!

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦   

 

 

Két ponton záródó kandalló ajtó

ket ponton zarodo kandalloajto fotoA kandallóbetétek légtömörsége az egyik legfontosabb velük szemben támasztott követelmény. Ebből a szempontból e szerkezetek legérzékenyebb része a kandalló ajtó, mivel itt a tömítettséget a sok nyitás - csukás ellenére is biztosítani kell. 

Ez a legnagyobb gondot és műszaki kihívást a nagyméretű kandalló ajtók esetében jelent, amit a gyártók a két ponton záródó kandalló ajtó zárszerkezet alkalmazásával oldottak meg.

A két ponton záródó zárszerkezet még hosszútávon is biztonságosabb és légtömörebb záródást biztosít a nagyobb méretű kandallóajtók esetében.

 

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Égési levegő rendszer (az égés szabályozhatóságának lehetőségei)

Égési levegőnek nevezzük azt a levegőt, amit a készülék a tüzelőanyag elégetéséhez elfogyaszt. Egy készülékbe az égési levegő több úton, szabályzottan jut be. Attól függően, hogy az adott készülék műszakilag és az égési levegő szabályozhatósága szempontjából mennyire fejlett, ez történhet egy, két, vagy három helyen. Ennek megfelelően beszélünk elsődleges (vagy primer), másodlagos (vagy szekunder) és harmadlagos (vagy tercier) égési levegőről. Ezt a katalógusokban P / S, vagy P / S / T betűkkel jelölik.

Primer levegő: az elsődleges égési levegő felelős elsősorban a fűtőkészülékben égű tűzifa égésért. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a fő levegő, amitől a tűz ég. Jellemzően mindig alulról, a rostélyon keresztül áramlik be az égéstérbe és onnan táplálja a tüzet. Ilyen primer levegő betáplálással minden fűtőkészülék rendelkezik.

Szekunder vagy öblítő levegő: általában a kandallóüveg felső, égéstér felőli részénél (vagy alul és felül is egyszerre) vezetik be a készülékbe. Funkciója kettős. Egyrészről tisztán tartja a kandalló üvegfelületét, másrészt az üvegfelület felső részénél az égéstér felső részébe beáramló friss levegő segít a tűztér felső harmadában keletkező el nem égett gázok tökéletes elégetésében. A komolyabb kandallóbetétek a szekunder levegőt "előmelegítik", hogy ne "hideg" levegő áramoljon be az égéstérbe, ami csökkentené az égés hőmérsékletét, hanem előmelegített meleg levegő, aminek köszönhetően a kandallóüveg tovább marad tiszta. Szekunder levegő betáplálással már csak a komolyabb műszaki színvonalú kandallóbetétek és kandallókályhák rendelkeznek. Annaak a készüléknek, amelyiknek van szekunder égési levegő betáplálása, annak biztosan van primer levegő ellátása is. Így e készülékeket a P / S betűkkel jelölik.

Tercier levegő: szintén a tökéletesebb égést hivatott elősegíteni. A tűztér hátsó vagy első és felső harmadában kerül az égéstérbe bevezetésre. Az itt beáramló levegő segít a tűztér felső részében elégetni a még jelenlévő éghető gázokat, ennek köszönhetően magasabb lesz kandallóbetétünk hatásfoka, tisztább lesz a készülékből kilépő égéstermék és tisztább lesz a kandalló üvege is. Ilyen harmadlagos (tercier) levegő betáplálással már tényleg csak a magas műszaki színvonalú, 75 % feletti hatásfokú készülékek rendelkeznek. Jelölésük: P / S / T

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 


 

Nyílt, vagy zárt égésterű készülék

 

Nyílt égésterű készülék

nyilt egesteru sematikus abraMinden olyan fűtőberendezés (kályha, kandalló, kandallókályha, cserépkályha, kazán, gázkazán, stb.) nyílt égésterűnek számít, amely a működéséhez szükséges égési levegőt abból a helyiségből használja, amelybe beépítették, azaz a készülék égéstere közvetlen levegő kapcsolatban áll a lakótér légterével.

A nyílt égésterű készülékek (ilyen például egy nyílt égésterű kandalló) működési elvét a következő sematikus ábrával szemléltetjük: A kandalló az égéshez szükséges levegőt a lakótér légteréből (4) nyeri, a kandalló ajtón, vagy a készüléktesten elhelyezkedő bármilyen más egyéb nyíláson (6) keresztül (ilyen nyílásnak számít például a készülék külső égési levegő csatlakozója is akkor, ha ahhoz nem csatlakoztatunk egy csövet, amely kintről friss levegőt vezet a készülékhez). Az égés során keletkező füstgázok, a készülék égésteréből (5) a kéményen (7) keresztül távoznak a szabadba. A fűtőberendezés csak akkor működik jól, ha az égéstérből a kéményen (7) át távozó füstgázok helyére, a lakótérből (4) ugyanannyi mennyiségű levegő tud a készülék tűzterébe (5) áramolni, mint amennyi a kéményen (7) át a szabadba távozik. Ez pedig csak akkor valósul meg, ha a szabadból (1) is megfelelő mennyiségű levegő tud a lakótérbe áramolni.

A friss levegő uánpótlás biztosítása a régebbi építésű, hagyományos nyílászárókkal szerelt épületeknél nem probléma, mert az ablakok résein a nyomás kiegyenlítődés - még csukott ablakszárnyak mellett is - folyamatosan meg tud történni. Ha azonban a nyílászáróink jól zárnak, a kandalló működése közben, a kéményen át távozó füstgázok helyére a szabadból nem tud megfelelő mennyiségű levegő pótlódni. A készülékben a fa nehezen gyullad meg, nem jól ég és a felhasználó számára úgy tűnik, mint ha a kémény eldugult volna. Ez a probléma azonnal megszűnik, ha egy ablakot (2) kinyitunk, vagy "bukóra" állítunk, illetve ha az ablakba egy megfelelő légbeeresztést biztosító úgynevezett légbevezetőt (3) építtetünk be.

Fontos információ az is, hogy egyes kandallóbetét és kandallókályha gyártók a készülékeiket ugyan ellátják külső égési levegő csatlakozóval, azonban ez a csatlakozási pont csak a készülék elsődleges (primer) levegő ellátását biztosítja. Ez azt jelenti, hogy ugyan a primer levegő a készülékhez a külső égési levegő csatlakozón keresztül érkezik, azonban e csatlakozóhoz hiába vezetünk oda egy levegő utánpótlást biztosító csövet, a többi - másodlagos és harmadlagos - égési levegőt a készülék akkor is a lakótérből fogyasztja. Egy ilyen készülékekről a gyártója hiába állítja, hogy az a lakás levegőjétől függetlenül működő, külső égési levegős berendezés. Mivel az ilyen konstrukciójú készülékek a másodlagos és harmadlagos égési levegőt a lakótérből nyerik, ezért ha valaki bekapcsol a házba egy konyhai szagelszívót, vagy a központi porszívót, akkor e készülékekből a lakótérben létrejött légnyomás csökkenés minden további nélkül vissza fogja szívni az égéstermékeket a lakótérbe.

 

Zárt égésterű (külső égési levegővel működő) készülék

zart egesteru sematikus abraMinden berendezés zárt égésterű, amely a működéséhez szükséges égési levegőt 100 százalékban a szabadból kapja egy csövön keresztül. Az ilyen készülék légtömör és függetlenül üzemel a lakás légterétől, azaz az égéshez szükséges levegőt 100 százalékban a szabadból használja. Jól szigetelt, légtömör nyílászáróval rendelkező házakba csak ilyen kandallóbetétet szabad beépíteni, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a megfelelő mennyiségű égési levegő hiányában a készülékünk nem, vagy nem jól fog működni.

 

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

"Tiszta üveg rendszer"

Egyes kandallóbetétek és kandallókályhák esetében alkalmazott műszaki megoldás, melynek célja, hogy a készülékben zajló égés tökéletesebb, a berendezés üvegfelülete pedig tisztább legyen. Ennek érdekében az előbb említett másodlagos (szekunder) levegőt a kandalló égéstér felőli felső részénél (esetenként az alsó részénél is) az üveggel párhuzamosan úgy vezetik a tűztérbe, hogy a készülék üvege előtt egy - a koromlerakódástól védő - folyamatos levegő áramlás jöjjön létre.  

 

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Nyitott tűzterű kandalló

Nyitott tűzterű kandallóról abban az esetben beszélünk, ha a kandalló tűztere szabadon, nyitva áll a lakótér felé és nincs ajtó az égéstér előtt. A nyitott tűzterű kandallók igen rossz hatásfokkal működnek (<10%), hiszen ahhoz, hogy az égéstermék begyújtáskor a kéményen kifelé menjen és ne a lakótérbe, ahhoz kifejezetten nagy kémény, (például 50 cm x 50 cm keresztmetszetű, vagy még nagyobb) amin azonban nem csak a füst, hanem a meleg is kimegy.

 

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦     

 

 

Zárt tűzterű kandalló

A zárt tűzterű kandalló, gyakorlatilag nem más, mint egy zárt kandallóbetét, amelynek teste fémből (öntöttvasból, acélból) készül. Szerkezeti kialakításában, méretében, formájában igen sokféle változata létezik. Hatásfoka műszaki színvonalától függően 50 - 85 százalék között mozog, tehát fűtésre kiválóan alkalmas. A nyitott tűzterű kandallók kéményéhez képest nem igényel különösen nagy kéményt és a becsukható ajtója miatt, normál körülmények között a füstgáz lakótérbe történő visszaáramlása sem lehetséges belőle.

felkor uvegajtoAzt javasoljuk, hogy abban az esetben se döntsön a nyitott tűzterű kandalló mellett, ha mindenképpen ragaszkodik a tűz közvetlen látványához, hanem vásároljon olyan zárt tűzterű kandallóbetétet, amelynek ajtaja felfelé nyitható, liftes mechanikájú (lásd a képen)!

Az ilyen készülékek annyiban különböznek a hagyományos, zárt tűzterű kandallóbetétektől, hogy miután a készülék és a kémény elérte üzemi hőmérsékletet (a begyújtást követő 1 - 1,5 óra elteltével), az ajtaját feltolhatjuk, az ajtó feltolása után pedig gyönyörködhetünk az élő tűz látványában.

Miután a tűz a készülékünkben leégett, fontos, hogy a készülék nyitott (feltolt) ajtóját még a tűz megszűnte előtt visszazárjuk, különben a kéményhuzat lecsökkenésével előfordulhat, hogy a keletkező füstből a lakótérbe is jut. Az ilyen feltolható (úgynevezett "liftes" ajtós) tűzterekkel élvezhetjük a nyitott tűztér által nyújtott közvetlen tűz érzést, ugyanakkor elkerüljük azt, ami nem kívánatos a nyitott tűzterű kandallóban: a rossz hatásfokot és az esetlegesen visszaáramló égésterméket.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

Nyitott-, vagy zárt melegvizes fűtésrendszer

Szerkesztés alatt...

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

Tágulási tartály

A melegvizes fűtésrendszereknél a hőt a csövekben keringő meleg víz szállítja. A víz egyik fizikai jellemzője, hogy ahogy a hőmérséklete emelkedik, úgy annak függvényében a térfogata is megnő (amikor pedig lehűl, akkor a térfogata ismét lecsökken). Ha erre a térfogat változásra (növekedésre és csökkenésre) a rendszer nem adna a víznek lehetőséget (azaz a többlet vízmennyiség tárolására nem lenne valamilyen tároló tartály a rendszerbe kötve), akkor a nyomás egy zárt rendszerben annyira megemelkedne, hogy az a fűtőrendszer alkatrészeket szétnyomná. Egy nyitott rendszerből pedig a fölösleges víz a túlfolyón keresztül elfolyna.

Ezt elkerülendő minden melegvizes fűtésrendszerbe (a nyitottakba és a zárt rendszerűekbe is) egy úgynevezett tágulási tartály van bekötve, melybe akkor amikor a víz hideg, csak kevés víz található, míg ha forró, akkor pedig jóval több (annyival több, mint amennyivel a hőmérsékelt növekedés hatására a rendszerben lévő víz térfogata megnő). Minél nagyobb egy fűtésrendszer, annál nagyobbnak kell lennie a hozzá kapcsolódó tágulási tartálynak is.

A fűtési rendszerek közül vannak nyitott- (1. ábra) és zárt (2.ábra) tágulási tartályos rendszerek.

 

tagulasi tartaly abra

 

Egy nyitott tágulási tartályos rendszer (1.ábra) tágulási tartálya, mindig a fűtésrendszer legmagasabb pontján (például egy földszintes háznál általában a padláson) található. Térfogata akkora, hogy a hőmérséklet növekedéstől megnövekedett mennyiségű vizet biztonsággal tárolni tudja. A nyitott tágulási tartályok egy úgynevezett túlfolyóval is rendelkeznek, amin keresztül belőlük a felesleges víz - ha szükséges - egyszerűen kifolyik. A nyitott rendszerek nem nyomás alatt működnek, mivel a tágulási tartályuk a környezet levegőjével (a túlfolyó csövön keresztül) folyamatos kapcsolatban van.


Egy zárt fűtésrendszer (2.ábra) tágulási tartálya - mivel a rendszer nyomás alatt működik - egy speciális kialakítású zárt tartály. E tartályban lévő membrán egyik oldalán a meleg víz, a másikon egy speciális gázkeverék található. Ahogy a víz hőmérséklete - és vele együtt a térfogata is - nő, a membrán egyik oldalán található víz annál jobban összenyomja a membrán másik oldalán található gázkeveréket.  A rendszer zárt és a nyomás benne szinte állandó (hála a membrán túloldalán található, jól összenyomható gázkeveréknek). Ha egy zárt rendszerben műszaki probléma adódik, ami miatt a nyomás az előírt üzemi nyomás fölé nő, a csőhálózatba kötött biztonsági szelep még az előtt "elengedi" a túlzottan megemelkedő nyomást, mielőtt az a rendszer alkatrészeiben kárt tenne.

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

Puffertartály

A mai családi házak és egyéb épületek meleg vizes fűtési rendszerei általában kis keresztmetszetű csövekből épülnek fel, ezért a régi vascsöves fűtés rendszereknél jóval kevesebb víz található bennük. Ha egy ilyen kis víztömeggel rendelkező fűtési rendszerre rákötünk egy vízteres kandallóbetétet, akkor azt kockáztatjuk, hogy ahányszor a kandallóba begyújtunk, az minden alkalommal annyi hőt állít elő hirtelen, hogy a keletkező sok forró vizet nem tudjuk hová tenni. Ráadásul a kandallóbetét hőleadása csak akkor kezdcsökkenni, ha a benne lévő fa elég. A rendszerben található víz túlmelegszik, rosszabb esetben fel is forr.

Ha azonban a fűtésrendszerbe egy pár száz liter térfogatú meleg víz tároló tartályt is beépítünk, az megnöveli a fűtésrendszerünk hő-tehetetlenségét. Igaz, hogy hosszabb időbe tellik, míg a radiátorok felmelegszenek, de utána a rendszer sokkal hosszabb ideig képes meleget adni.

Egy megfelelő méretű puffertartály beépítésével elérhető, hogy ha délután hazaérve a vízteres kandallónkba begyújtunk és abba estig fűtünk, akkor a puffertartályba felhalmozott forró víz segítségével a fűtésrendszer egész éjjel képes meleget adni úgy, hogy a kandallónkban már régen nem ég a tűz és a gázkazánnak majd csak valamikor délelőtt kell - a hőmérséklet lecsökkenése miatt - bekapcsolnia.

A puffertartály optimális mérete függ a ház alapterületétől, a belmagasságtól, az épület szigeteltségétől, a fűtés módjától (radiátoros, vagy padlófűtés), illetve attól, hogy mekkora teljesítményű kandallóbetétet kötünk a rendszerbe. Meghatározását célszerű épületgépész mérnöre bízni.

 

 

 

 

terelvalaszto piros

 

 

 

     ♦   ♦   ♦   S Z A K K I F E J E Z É S E K   É S   G Y A K O R I   K É R D É S E K   ♦   ♦   ♦    

 

 

A zárt rendszerű vízteres kandallók biztonsági tartozékai és előírásai

A gyártók a vízteres kandallóbetétek 10 órás, sűrített levegős nyomáspróbáját általában 4,0 bar nyomással végzik. A nyomáspróba nyomásértéke azért pont ennyi, mert a nyomáspróba előírt nyomásértéke a névleges üzemi nyomás kétszerese, plusz 1 bar, azaz: (2 x 1,5 bar) + 1,0 bar = 4,0 bar. 

Ha üzem közben a fűtésrendszerrel valamilyen probléma történne (például, ha télen a tágulási tartály a padlástérben elfagyna, vagy a rendszerben valalmilyen komolyabb dugulás keletkezne), akkor a vízteres kandallóbetétben lévő víz nyomása pillanatok alatt nagyon magasra szökne. Annyira magasra, hogy azt a fűtésrendszer már nem bírná ki, hanem vagy valamelyik fűtéscső, vagy valamelyik radiátor, rosszabb esetben pedig maga a kandallóbetét durranna el, illetve robbanna fel. Ez nagyon komoly balesethez (lakástűzhöz, égési-, vagy akár halálos sérüléshez is) vezethetnek.

A túlnyomásos balesetek, illetve a fűtésrendszer maradandó sérülésének (felrobbanásának) elkerülése érdekében, a vízteres kandallóbetétek fűtésrendszerébe (a visszatérő ágba, a kandallóbetéthez közel) kötelező egy 2,5 bar-os biztonsági (lefúvó) szelep beépítése. Ez az előírás mind a nyitott, mind pedig a zárt fűtésrendszerekre érvényes. A biztonsági szelep nem a kandallóbetét tartozéka, azt külön kell megvásárolni.

A vízteres kandallóbetétek fűtésrendszerbe kötésének másik kötelező tartozéka egy 50, vagy 60 Celsius hőmérsékleten kapcsoló, termosztatikus, háromjáratú szelep. Ennek feladata, hogy a begyújtást követően (mint az autók hűtőrendszerében) a víz egy kis körön keringjen mindaddig, amíg az a 60 Celsius fok hőmérsékletet el nem éri. A cél tehát az, hogy a kandallóbetét vízhőmérséklete minél hamarabb érje el az üzemi hőfokot. Ennek jelentősége az, hogy a begyújtást követően a tűztér belső falán mindaddig pára csapódik ki és kátrány rakódik le, amíg a fal hőmérséklete üzemi hőmérsékletre nem emelkedik. Így ha csak 30 liter vizet kell 60 fokosra fűteni, akkor ez a kondenzációs jelenség csak pár percig jelentkezik. A háromjáratú szeleppel a hideg égéstér falak miatti kondenzáció és kátrányosodás megelőzhető, illetve minimálisra csökkenthető.