TIBO KFT - TIBO KERESKEDŐ UDVAR

Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 11.    Telefon: 66 / 527 - 600  Fax: 66 / 527 - 601 Email: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.   Nyitva: H - P 08:00 - 17:00

Főoldal Penészmentes lakás Hagyományos szellőzési módok

nyil

Termékek árakkal

hazhozszallitas 220x71 px GIF

info elipse 1

Műanyag nyílászárók
felméréstől a beépítésig

Kiadó raktárak Békéscsabán
a TIBO Kereskedő Udvarban

 Információ: 30 / 9 789 - 987


 

Nordica kandallókályha

AKCIÓ!

Egyes készülékek
10-15 %-os árengedménnyel 

Hagyományos szellőztető rendszerek alatt, a mindenki által ismert és használt szellőztetési megoldásokat értjük. Ezek a kkövetkezők:

  1. Ablaknyitással történő szellőztetés
  2. Résszellőző alkalmazása
  3. Szellőző kürtők és szellőző kémények
  4. Kishelyiség ventilátorok

 

• • • SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

 

1. Ablaknyitással történő szellőztetés

Régi, hagyományos szellőztetési mód az ablaknyitással történő szellőztetés. Ez ugyan még nem tartozik a szellőztető rendszerek csoportjába, de Magyarországon a legtöbben - jobb híjján - ezzel a módszerrel szellőztetnek. Télen - amikor kint nulla Celsius fok alatti a hőmérséklet - egy szobának elég csak egy ablakát kinyitni és a kinti, hideg levegő csak úgy "ömlik" be a lakótérbe.

Az így szellőztetett helyiségben a légcsere magától kialakul. Alul a hideg, nehezebb levegő befelé ömlik, fölfelé szorítva a bent lévő meleg levegőt, ami ezáltal - mivel valahová távoznia kell - a nyitott ablak felső harmadában elindul (tolódik) kifelé a szabadba, és természetesen vele megy az a sok meleg is, amit drága pénzért előállítottunk.

E szellőztetési mód másik hátránya, hogy egy átlag házban, vagy átlag lakásban több olyan helyiség is van, amelyeknek nincs szabadba néző ablaka (ez általában pont a fürdőszoba és a WC helyiség), így ezek esetében az ablaknyitásos szellőztetés nem oldható meg. Pedig pont az ilyen párás helyiségekben a legnagyobb a penész kialakulásának esélye.

Kisebb hőmérséklet különbségű időjárás esetén az ablaknyitással történő kiszellőztetés már nem ilyen könnyű. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy az ilyen időjárási viszonyok között, egy helyiség, egy ablakon történő korrekt kiszellőztetéséhez akár 15 - 20 percre is szükség van.

Ennek hátránya az, hogy ennyi idő alatt már nem csak a helyiség levegője cserélődik ki, hanem a benne lévő bútorok és egyéb tárgyak hőmérséklete is jelentősen csökken. Ekkor a szellőztetés időtartamát úgy tudjuk lecsökkenteni, hogy a lakás több ablakát egyszerre kell kinyitni. Ilyenkor megfigyelhető, hogy hatékonyabb a szellőztetés, ha az ablakokat az épület ellentétes oldalain nyitjuk ki (meg természetesen a két kinyitott ablak közötti ajtók kinyitásáról is gondoskodnunk kell). Ez azért van, mert a kinti légmozgás (szellő) miatt a ház két oldalán eltérő nyomásviszonyok uralkodnak, így ha az ablakokat kinyitjuk, ez a nyomáskülönbség indítja be és tartja fent a légcseréhez szükséges intenzívebb légáramlást (huzatot).

Nyáron, amikor rekkenő a hőség és a szél sem rezdül, ablakon keresztül gyakorlatilag lehetetlen a szellőztetés, mivel természetes úton - még az ablakoknak a ház ellentétes oldalán történő kinyitásával sem - tudunk a szellőzéshez elegendő nyomáskülönbséget előidézni. Ilyenkor csak a gépi (ventilátoros) szellőztetés, azaz a gépi szellőztető rendszerek valamelyike az, ami megbízhatóan működik.

Az ablakon át történő szellőztetésnek tehát több hátránya is van. Egyrészt mindig személytől függő, azaz ha valaki nem nyitogatja rendszeresen az ablakot, akkor a szellőztetés elmarad. Másrészt, az így történő szellőztetéskor nagyon sok energiát pocsékolunk. Harmadrészt pedig, minél jobban közelít a benti és a kinti hőmérséklet egymáshoz, illetve minél kisebb a légmozgás (a szél) a szabadban, az ablakokon át történő szellőztetés egyre rosszabb hatásfokkal működik, nem beszélve a nyitott ablakon át a lakásba jutó sok - sok porról. Ez utóbbi esetben már csak a gépi szellőztető rendszerek működnek.

A több száz lakáson végzett - a szellőztetés és a levegőminőség összefüggését vizsgáló - mérések és kutatások egyértelműen bizonyították, hogy az ablaknyitással történő szellőztetés csak akkor lenne megfelelő hatékonyságú és csak akkor biztosítana megfelelő benti levegő minőséget, ha azt legalább napi 4 - 5 alkalommal, 5 - 10 perces, kereszthuzat jellegű, teljesen nyitott ablakokkal végzett szellőztetéssel végeznénk úgy, hogy a szellőztetések 4 - 6 óránként követnék egymást. A nem így, vagy ritkábban végzett szellőztetés - bár nem érezzük - rossz, szennyezett és hosszútávon káros benti levegő minőséget eredményez.

 

• • • SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

 

2. Résszellőző

A résszellőző szintén nem a szellőztető rendszerek csoportjába tartozik, sőt... A résszellőző nem más volt, mint az ablakgyártók első és elhibázott válasza arra a problémára, hogy sok lakás - szellőzés nélkül - az ablakcserét követően penészedni kezdett.

Ez azért történt, mert a régi rossz ablakok résein a levegővel együtt szabadba szökő párát a jól záró új ablakok a lakásban tartották. Így a helyiségekben megnőtt a relatív páratartalom, amely párának egy része a hidegebb falfelületeken lecsapódott és e nedvesedés nyomán a hidegebb sarkokban, illetve a bútorok mögött kialakult a penészesedés.

A résszellőző tulajdonképp egy kis fém alkatrész, melyet a bukó - nyíló ablakszárnyaknál felül, a tokra lehet felszerelni. Amikor a bukó - nyíló szárny kilincse vízszintes állásban áll, az ablak nyitható, ha pedig függőlegesen felfelé, akkor buktatható. A résszellőzőt felszerelve egy olyan lehetőséghez jutunk, hogy a kilincset a függőleges és vízszintes állása közé 45 fokba állítva, az addig egymásra jól záródó ablakszárny és tok között körben egy pár (1 - 5 mm -es) rés keletkezik, melyen keresztül a helyiség szellőzni tud. Ezzel gyakorlatilag elrontjuk az ablakot. Amiért a rosszul záró régi nyílászáróink helyett drága pénzért megvásároltuk és beépíttettük a jól záró újakat, most még plusz pénz kifizetésével (a résszellőzők megvásárlásával) eljutunk oda, amit a régi, rossz fa nyílászáróink tudtak. És ezt adják a nyílászáró forgalmazók több ezer forintért! Mi is forgalmazunk nyílászárókat, mi is árulunk résszellőzőt, de senkinek sem ajánljuk.

A résszellőzés hátránya, hogy amikor az ablak kilincse "résszellőző" állásban áll, akkor a tok és a szárny között nem egy fix méretű rés van, hanem a szárny gyakorlatilag "lötyög" a tokhoz képest, 1 - 5 mm rést hagyva a kettő között. Ezért a résszellőzővel végzett szellőztetés nem mérhető és nem jól szabályozható, így fűtésszezonban - e módszerrel is - nagyon sok meleget dobunk ki (szó szerint) az ablakon, nem beszélve az ablakok résein át a lakásba jutó porról.

 

• • • SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

 

3. Szellőző kémények, szellőző kürtők

Panellakások, emeletes házak és társasházak jellegzetes - és jelenleg is használt - szellőztetési módja (a nem gépi szellőztető rendszerek csoportjába tartozó), kémény huzathatás elvén működő szellőző kürtők, vagy szellőző kémények alkalmazása.

Ezek tulajdonképpen az ilyen házakba szellőztetés céljából beépített kémények (függőleges, a tetőn túlnyúló csövek) melyekbe nem kályhák, kandallók, vagy gázkészülékek füstcsöveit kötötték be, hanem például egy társas-, vagy panelház WC-inek, fürdőszobáinak és konyháinak szellőző rácsait és csöveit.

A szellőző kürtők felső vége a tetőn túl nyúlik és ugyanolyan huzat van bennük, mint a rendes kéményekben. Mivel ezek az épületek általában több emelet magasak, ezért e szellőző kéményekben télen a huzathatás kifejezetten jó, azonban ha nincs meg a benti és a kinti levegő hőmérséklete között a megfelelő különbség, akkor már csak rosszabb hatásfokkal - vagy egyáltalán nem - működnek. A szellőző kéményekre bekötött helyiségekben a huzat hatására légnyomás csökkenés jön létre és ez a huzat a szellőzőkéményen keresztül kiszívja az elhasználódott és párás levegőt.

A jó működésnek azonban több feltétele is van. Egyrészt ha nem biztosítjuk a szabadból a szellőzőkéményen keresztül távozó levegő utánpótlását ablaknyitással, résszellőzővel, vagy szakszerűen valamilyen légbevezető használatával, akkor a huzathatás nem érvényesül és a lakás szellőzése nem működik. Másrészt egyes időszakokban, a fentebb már vázolt okok miatt, a szellőzőkémények sem működnek tökéletesen, mivel a kémény fenti vége és a szellőztetett helyiség között nem alakul ki a szükséges nyomáskülönbség.

Régen a nagy középületekben nagy keresztmetszetű, téglából falazott szellőző kürtők voltak, melyek aljában - ha az időjárás miatt épp nem volt megfelelő huzat - a huzatfokozás érdekében száraz fával begyújtottak. Manapság e problémát kis áramfogyasztású, úgynevezett huzatfokozó turbinák vagy huzatfokozó tetőventillátorok felszerelésével lehet orvosolni, biztosítva az évszaktól és napszaktól független stabil huzatot, illetve szellőzést.

Amikor a panellakások épültek, a szellőztetésük úgy volt megtervezve, hogy az elszívásról a kéményhatás elvén működő szellőzőkémények gondoskodtak, a friss levegő utánpótlása pedig az épületbe beépített fa nyílászárók résein, illetve a lépcsőházon át, a bejárati ajtók alatt volt biztosítva. Néhány lakó azonban nem volt megelégedve lakásával, azt túl "huzatosnak" találta és átalakításokba kezdett. Például a nyílászárókat jobban záródóvá tették, aminek következtében e lakások szellőzése "elromlott" és otthonukban megjelent a penész. Mások elszívó ventilátorokat kötöttek be az eredetileg a huzathatás elvén működő szellőző kéményekbe. Ennek az lett a következménye, hogy ha egy ilyen lakás WC-jében, vagy konyhájában dolgozni kezdett az elszívó ventilátor, akkor azt az összes többi lakó - szó szerint - megérezte.

E nem egyenletes hatékonyságú,  gravitációs elven működő, szellőző kéményes szellőztető rendszerek gépi szellőztetésre történő átalakítása napjainkban játszódó folyamat. Egyre több lakóközösség dönt úgy, hogy  a saját egészsége érdekében megéri ez az egy lakásra vetítve csekély összegű beruházás azt, hogy a ház minden lakója egészséges levegőjű lakásban éljen. Igaz ez annál is inkább, mert a nyílászárók cseréjével és a házak hőszigetelésével a lakásokban keletkező pára már nem tud az ablakok résein a szabadba illanni, így egyre nagyobb problémát jelent a penész megjelenése a sarkokban és a bútorok mögött. Az átalakítás során, az azt végző szakemberek a lakásokból induló elszívó csővezetékeket átnézik és kitakarítják, majd a tetőre a csövek kivezetésére egy - egy rendkívül kis áramfogyasztású és csöndes, központi huzatfokozó-, vagy elszívó ventilátort építenek be. E mellett a szobák ablakaiba egy - egy úgynevezett légbevezetőt is beépítenek. Az így kialakított központi szellőztető rendszerek már minden időjárás mellett kifogástalanul működnek.

 

• • • SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

 

4. Kishelyiség ventilátoros elszívások

E szellőztetési módot, illetve ventilátorokat szintén nem sorolhatjuk a szellőztető rendszerek közé, mivel csak egy helyiség (például egy WC, vagy egy kis fürdőszoba) alkalmankénti elszívásához használjuk őket. Általában manuális ki - be kapcsolással, vagy manuális be és késleltetett, időkapcsolós kikapcsolással működtethetők.

Általunk csak bizonyos esetekben javasolt szellőztetési mód, mivel az elszívásra általában csak igen kis ideig (helyiségben tartózkodás időtartama + maximum 5 - 10 perc) kerül sor. E ventilátorokat többféle méretben, falra szerelhető és csőventilátor kivitelben is forgalmazzuk, melyeket a "Termékkatalógus" gombra kattintva tekinthet meg. A termékek műszaki paramétereiről és áráról érdeklődjön boltunkban (elérhetőségek itt). 

 

250_termekkatalogus

 

• • • SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •