Tévhitek és legendák a szellőztetésről

Munkánk során - ügyfeleinkkel beszélve - a penész megjelenésével, illetve a szellőztető rendszerek használatával kapcsolatban több olyan tévhittel és "legendával" találkozunk, amelyek gyakorlatilag vagy minden alapot nélkülöznek, vagy pedig olyan féligazságok, amelyek csak bizonyos - ritkán előforduló - körülmények között igazak. Ezen az oldalon e tévhiteket és legendákat járjuk körbe.

1. Minek szellőztetni, ha nem vagyunk otthon?
2. Miért nem elég szakaszosan  - például az ablak napi egy-kétszeri kinyitásával - szellőztetni?
3. A műanyag nyílászárók okozzák a penészesedést?
4. Nyáron fölösleges a szellőztető rendszert bekapcsolva tartani?
5. Ha leszigeteltetjük kívülről a házunkat, akkor megszűnik a lakás, vagy ház penészesedése?
6. A szellőztető rendszer beépítésétől megnő a fűtésszámla?
7. Kiváltható a geothermikus légcsatorna valamilyen más földbe fektetett csővel?

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

1. Minek szellőztetni, ha nem vagyunk otthon?

A házunk, vagy lakásunk levegőjének szennyeződése és/vagy páratartalom növekedése, illetve a penész kialakulása csak részben függ attól, hogy mi otthon vagyunk-e, vagy sem.

A mosógép akkor is mos, a virágok és a száradó ruhák akkor is párologtatnak, ha épp senki sincs a lakásban. Nem beszélve azokról a nem látható, de nagyon veszélyes és mérgező vegyi anyagokról (vegyi páráról), amelyeket az épület falai és egyéb anyagai, valamint a burkolatok, a festékek, a szőnyegek és a bútoraink bocsátanak ki magukból. A földszintes lakásokban e légszennyező tényezőkön túl, még a szintén láthatatlan, radioaktív radon gáz jelenlétével is számolnunk kell, mely a talajból szivárog fel a lakótérbe.

Attól, hogy nem tudunk róluk, vagy nem veszünk tudomást a jelenlétükről, attól ezek az anyagok még itt élnek velünk együtt, a saját házunkban, lakásunkban!

Így, ha szellőztető rendszerek híjján csak akkor szellőztetnénk, amikor otthon vagyunk, akkor a levegőben annyi szennyező vegyi anyag és pára gyűlne - nap, mint nap, óráról órára - össze, ami hazaérve a lakótér teljes légcseréjét igényelné. Ez ablaknyitással csak nagyon pazarló módon, rossz hatásfokkal valósítható meg, gépi szellőztetéssel  pedig több órán át tartana, a hirtelen légcsere pedig télen akár 6 - 8 fokot is hűtene a benti levegő hőmérsékletén. Akkor már egyszerűbb és főleg takarékosabb a pontosan szabályzott gépi szellőztető rendszerek valamelyikének használata, melyek a légcserét - és így a lakás benti levegő minőségének szintentartását is - folyamatosan és szabályozottan végzik. Nem beszélve arról, hogy így elkerülhetjük a penész kialakulását.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

2. Miért nem elég szakaszosan - például az ablak napi egy-kétszeri kinyitásával - szellőztetni?

Mint azt az előző pontban megbeszéltük, attól, hogy mi otthon vagyunk-e, avagy sem, a lakásunk levegőjében a szennyező anyagok (vegyi anyagok gőzei, vízpára) koncentrációja folyamatosan nő. Ha valaki egyáltalán nem szellőztet, akkor ez a koncentráció nagyon gyorsan, pár óra alatt eléri azt a határt, ahol ezek az anyagok már biztosan ártanak. Ezeket az értékeket nevezik egészségügyi határértékeknek.

Egy - egy - ablaknyitással történő - szellőztetéssel (azaz a levegő egy részének kicserélésével) ez a káros anyag koncentráció lecsökkenthető. Európa több kutatóintézete végzett már átfogó - több ezer lakásra  kiterjedő - méréssorozatot azzal kapcsolatban, hogy hogyan függ össze a lakások levegőjének szennyezettsége a szellőztetés gyakoriságával. A mérések egybehangzóan azt mutatják, hogy azokban a lakásokban, ahol ablaknyitással 4 - 5 óránál ritkábban szellőztetnek, a levegő minősége határozottan rosszá és ártalmassá válik. Márpedig éjszaka ugye nagyon kevesen kelünk fel azért, hogy jól kiszellőztessünk. E nem szellőztetett lakások levegője pár órát követően már  sokszorosan szennyezettebb, mint egy forgalmas utcáé a belvárosban.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

3. A műanyag nyílászárók okozzák a penészesedést?

Amikor egy lakás levegőjének relatív páratartalma tartósan 60 % fölé kerül, a mindenütt jelenlévő gombaspórák - nedvességhez jutva - aktivizálódnak és a lakásban megjelenik a penész. Régebben ez jóval ritkábban előforduló probléma volt, mivel a régi konstrukciójú fa ablakok még nem zártak jól, így a lakásban keletkező pára jó része, az ablakok résein keresztül - sajnos a benti meleggel együtt - folyamatosan a szabadba távozott. Az energiaárak növekedésével azonban a takarékosságra való igény is megnőtt. A mai nyílászárók már szinte légmentesen (szaknyelven úgy mondjuk: légtömören) zárnak, így a bent keletkezett pára is a lakásban marad. Az ilyen lakásokban - szellőztetés nélkül - a páratartalom nagyon könnyen 60 % fölé kerül, ami maga után vonja a penész megjelenését. A házak és lakások penészesedésének tehát nem az az oka, hogy a nyílászárók műanyagból készülnek, hanem az, hogy a modern nyílászárók - függetlenül attól, hogy anyaguk fa, vagy műanyag - légtömören záródnak. Ezeket az ajtókat és ablakokat a szaknyelv úgynevezett "fokozott légzárású" nyílászáróknak nevezi. Tudomásul kell vennünk, hogy a nyílászárók cseréjekor elkerülhetetlen a lakás szellőztetésének újragondolása, illetve a szellőztető rendszerek valamelyikének beépítése.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

4. Nyáron fölösleges a szellőztető rendszerek bekapcsolva tartása?

Nem, nem fölösleges, illetve attól függ. Ez a tévhit szorosan az első ponttal áll összefüggésben. Attól mert nem vagyunk otthon, a lakásunk levegőjének szennyezettsége - évszaktól és napszaktól függetlenül -  folyamatosan nő, ezért valamilyen légcserére mindenképp szükség van. Ha nem félünk a betörésektől, a huzattól és a kintről bejutó portól sem, nyáron azt is megtehetjük, hogy pár ablakunkat - lehetőleg az épület két, szemben lévő oldalán - folyamatosan nyitva tartjuk. Ekkor valóban fölösleges a gépi szellőztető rendszerünket bekapcsolva tartani, kivéve azokon a kánikulai napokon, amikor a szél sem rezdül, mert ilyenkor - hiába a nyitott ablakok - nyomáskülönbség híján, a természetes szellőzés nem működik.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

5. Ha leszigeteltetjük kívülről a házunkat, akkor bent megszűnik a penész?

Bár a két dolog között van összefüggés, a válasz a kérdésre mégsem egyértelműen igen. Ha a szellőztető rendszerek lehetséges megoldásaival, illetve a szellőztetéssel kapcsolatos oldalainkat végigolvasta, akkor azt már tudja, hogy a levegő különböző hőmérsékleten eltérő mennyiségű vízpárát képes magában tartani. A melegebb - szobahőmérsékletű - levegő többet, az annál hidegebb levegő kevesebbet. A másik - ezzel a témával kapcsolatos - tudnivaló pedig az, hogy egy épület falának belső hőmérséklete annál jobban közelít a lakás benti levegőjének hőmérsékletéhez, minél jobban szigetel a ház fala.

Ha egy épület külső falai jól szigeteltek, akkor télen, a meleg sem szökik rajtuk annyira. Például, ha ilyenkor bent a levegő hőmérséklete 22 ^oC, akkor a fal belső felületének hőmérséklete is szinte ugyanennyi (20 ^oC körüli) hőmérsékletű, e miatt a lakás levegőjében lévő normál mennyiségű pára a levegőben marad és sehol sem talál olyan hideg falfelületet, ahol kicsapódhatna.

Baj akkor van, ha az épület fala rosszul szigetelt, mert télen, ha hideg van, az ilyen rosszul szigetelt házaknál a fal belső felületi hőmérséklete jelentősen (akár 5 - 10 Celsius fokkal is) alacsonyabb lehet, mint a lakás levegőjének hőmérséklete. Ilyenkor, ha bent párásabb a levegő, akkor az, a hidegebb falhoz érve lehűl és a benne lévő fölösleges pára, a hideg falon kicsapódik. Ha ez egy lakásban rendszeresen előfordul, törvényszerű, hogy ott hamarosan felüti fejét a penész is. Tipikus példák erre a panel-, vagy blokktégla falazatú tömblakások, melyek falai rosszul szigeteltek, így gyakran előfordul, hogy a szobák sarkaiban, az ablakok alatt annak ellenére penészesedés alakulhat ki, hogy a relatív páratartalom nem éri el a tartós 60 %-ot.

Amikor valaki azt ajánlja, hogy a rosszul szigetelt házunkat lássuk el homokzati hőszigeteléssel, ezt a tanácsot érdemes megfogadnunk. Ha a falakból nem "süt a hideg", ez mindenképp egy komfortosabb, kényelmesebben élhető lakóteret eredményez, nem beszélve a falszigeteléssel megspórolható rengeteg energiáról. Másrészt, ha a falak jobban szigeteltek, belső oldaluk hőmérséklete is jobban közelít a benti levegő hőmérsékletéhez. Így a benti levegőben lévő pára sem csapódik ki olyan könnyen rajtuk.

A rossz hír az, hogy létezik az a magas benti páratartalom, amelyen már az sem segít, hogy a falakat kívülről leszigeteltük-e (gondoljunk csak a fürdőszobánk falára fürdés után). Ha a lakásunkban eddig csak itt-ott volt egy kis penész, elképzelhető, hogy a külső falszigeteléssel megszüntethető a probléma. Az ennél komolyabb bajok azonban korántsem biztos, hogy megszűnnek tőle. Ekkor sajnos - a probléma megszüntetése érdekében - még valamilyen szellőztető megoldás kialakítására is költenünk kell.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

6. A szellőztető rendszerek beépítésétől megnő a fűtésszámla?

Ha eddig egyáltalán nem szellőztettünk, akkor ahhoz képest biztosan megnő, de ha napi 2 - 3 ablaknyitással eddig is szellőztettünk, akkor nem fogunk észrevenni számottevő növekedést.

A gépi szellőztetés mindig energia befektetéssel jár. Áramot fogyaszt a ventilátor és a lakásban előállított melegből is folyamatosan a szabadba juttatunk valamennyit. Az elszívó rendszerű szellőztető rendszerek használatakor télen, az elszívott levegő helyére érkező hideg kinti levegőt szobahőmérsékletűre kell fűtenünk, ami szintén nem megy energia befektetés nélkül. A jó hír az, hogy napi szinten ez semmivel sem gazdaságtalanabb, mint amikor naponta kétszer - háromszor, teljesen kinyitott ablakokkal 10 - 15 percre kereszthuzatot csinálunk lakásunkban. Ha pedig naponta még ennél is gyakrabban szellőztetünk, akkor már biztosan takarékosabb is. Sokan a lakásban 1 - 2 ablakot akár egész napra is nyitva (bukóra) hagynak, ami télen hatalmas pazarlás.

Az ALDES önszabályzó elszívó rendszerű szellőztető rendszerek a lakás helyiségeit patikamérleg pontosságával, ellenőrzött módon szellőztetik. A beépítéskor beállított légcsereszám a lakótér méretétől és páraterhelésétől függően 0,2 és 0,4 közötti érték, ami azt jelenti, hogy a rendszer a lakásunk levegőjének csak 20 - 40 %-át cseréli ki óránként. Ez az a minimum légcsere, ami ahhoz kell, hogy jó és ne túl párás levegőjű lakásban éljünk. Ezt a légcserét gyakori ablaknyitással is létre lehet hozni, de ez pazarlóbb módja a szellőztetésnek. Ha pedig ennél  is kevesebbet szellőztetünk, akkor otthon folyamatosan egészségtelen - szennyezett és párás - levegőt lélegzünk be.

A hővisszanyerős szellőztető rendszerek még ennél is takarékosabbak. A lakásból elszívott meleg levegőt 90 % körüli hatásfokkal hasznosítják és felmelegítik vele azt a hideg, friss levegőt, amit majd ezután - már mint langyos levegőt - fújnak be a lakásba. Nincs szükség pazarló ablaknyitogatásra, e rendszerek a szükséges - 0,2 - 04 légcsere számú - légcserét pazarlás nélkül, a hulladékhő hasznosításával végzik el.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •

7. Kiváltható-e a geotermikus légcsatorna valamilyen más csővel?

A rövid válasz: nem. A földbe fektetett geothermikus légcsatorna elemek belülről egy antibakteriális bevonattal ellátottak, mely bevonat megakadályozza, hogy a belőlük kiépített rendszerek elfertőződjenek. E rendszerek kivitelezése során az is nagyon fontos, hogy a csövek megfelelő lejtéssel (3%) és a hozzájuk tartozó egyéb tartozékok összeépítésével kerüljenek beépítésre. Ha ez nem így történik, akkor a beszívott levegőből kicsapódó kondenzvíz (pára) a csövek alján összegyűlik, ami a baktériumok melegágya lehet. A drága pénzen kiépített rendszerünk rövid idő alatt elfertőződik és a lakásba érkező "friss" levegő büdössé és fertőzővé válik.

• • • ALDES SZELLŐZÉSTECHNIKAI BEMUTATÓTEREM BÉKÉSCSABA • • •