Dryzone utólagos falszigetelő anyag

A régebbi építésű házak jellegzetessége a falak felvizesedése, mely problémát - a tönkremenő falszigetelés miatt - a talajból a házak falába felszivárgó talajvíz okozza.  Szeretnénk Önnek bemutatni egy Angliában pár éve kifejlesztett anyagot, mely forradalmasítja a falban felszálló nedvesség elleni védekezést! Ez a különleges, új anyag a

VEGYI FALSZIGETELÉS

10 ÉV^* GARANCIÁVAL

A Dryzone egy angol kutatók által kifejlesztett anyag, mellyel a talajvíztől nedvesedő falak utólagos leszigetelése  és további nedvesedésük megakadályozása akár házilag is tökéletes módon megoldható.

* A 10 év garancia a technológiai leírás pontos betartása mellett, tégla falazatoknál alkalmazva érvényes.

Ezen az oldalon lejjebb az alábbi kérdésekre kap választ:

1. Mi az a falszigetelés és miért van rá szükség?
2. Hogyan működik a Dryzone?
3. Milyen falazóanyagok esetében használható a Dryzone?
4. Hogyan kell végezni a falszigetelést a Dryzone -nal?
5. Az elvégzendő munkához mennyi Dryzone -ra van szükségem?
6. Mennyibe kerül?
7. Honnan tudjam, hogy működik-e? Megbízhatom a Dryzone-ban?
8. És mi a helyzet a környezetvédelemmel?

1. Mi az a falszigetelés és miért van rá szükség?

A hagyományos falazóanyagok nagytöbbségéből, azaz a tömör-, vagy lyukacsos szerkezetű téglából, a vályogból, a terméskőből, vagy a valamilyen egyéb szilikát anyagból (pl.: gázbeton, Ytong, stb.) készülő falazatok közös jellemzője, hogy anyaguk - a kávéba mártott kockacukorhoz hasonlóan, a kapillárisok működési elvének megfelelően - mintegy "felszívja" magába a földben lévő talajvizet.

Az emberek már sok - sok évvel ezelőtt felismerték, hogy sokkal jobb száraz lakókörnyezetben élni, mint nedves, párás, dohos helyiségekben, ezért az épülő házak  falait alul szigetelni kezdték. Másrészt arra is rájöttek, hogy a felépített épületek sokkal nagyobb élettartammal bírnak, ha a házak építésekor a a falakba alulra - vízszintesen, a téglák közé - valamilyen szigetelő anyag réteget - például kátránypapírt, vagy bitumenes lemezt - építenek be, mert így szárazabban tudják tartani helyiségeiket. Így alakult ki a máig is alkalmazott technológia, a falak vízszigetelése.

E régebben épült házak falszigetelő kátránylemezei azonban mára már megöregedtek, kilyukadtak, tönkrementek, így már a falban felszálló nedvességet sem tudják hatékonyan visszatartani. Olyanok, mintha ott sem lennének.

Az ilyen épületek falait - a használhatóság és az élettartamuk meghosszabbítása érdekében - valamilyen utólagos falszigetelő eljárással ismét szárazzá kell tenni. Erre az építészek több hagyományos és még több újszerű megoldást fejlesztettek ki.

A falnedvesség megszüntetésének eddig legszélesebb körben alkalmazott módszere - a hagyományos aláfalazáson, vagy falvágáson túl - a víztaszító folyadékok nyomás alatt történő falba injektálása volt. Annak ellenére, hogy ez a módszer hatásos, számos hátránnyal bír. A technológiához komoly szakértelem, illetve értékes és bonyolult felszerelés szükséges, ezért azt, csak egy erre szakosodott szakcég tudja szakszerűen elvégezni. E munkálatok időigénye is igen nagy, ezért a falinjektálásos technológia igen költséges. Nem beszélve arról, hogy a falba nyomott sok folyadék miatt, a kezelt falazat kiszáradása lassú, az elvégzett munka minősége pedig nagyban függ az azt kivitelező szakemberek szakértelmétől, odafigyelésétől és precizitásától.

2. Hogyan működik a Dryzone?

A Dryzone, a falban felszálló nedvesség megszüntetésére szolgáló, forradalmian új falszigetelő anyag, mely víztaszító krém formájában, 600 ml űrtartalmú fóliacsomagolásban kerül forgalomba. A fogkrémhez hasonló állagú szigetelőkrémet egy egyszerű, kézi működtetésű kinyomó pisztollyal  kell, a falba fúrt lyukakba juttatni.

A furatok elkészítése, illetve a szigetelő krém azokba történő bevitele különösebb szakértelmet nem igénylő, akár házilagosan is kivitelezhető feladat. A krém injektálását követően, a Dryzone a nyirkos falban felszívódva víztaszítóvá teszi a kapillárisok falát, megakadályozva a víz további felszívódását.

A Dryzone -nal kezelt falazat, a kezelt rész felett gyorsan kiszárad és a nedves falakból adódó problémák egycsapásra megszűnnek. A Dryzone falszigetelő pasztára a termék gyártója, illetve importőre 10 év garanciát vállal. A termék minden Magyarországon szükséges tanusítvánnyal, műszaki-, illetve biztonsági adatlappal rendelkezik, melyeket a "Műbizonylat" gombra kattintva  tölthet le honlapunkról.

3. Milyen falazóanyagok esetében használható a Dryzone?

Gyakorlatilag minden olyan falazóanyag esetén kitünően alkalmazható, amely anyagok szerkezetén belül kapillárisok találhatók.

Ilyenek például a tömör, vagy lyukacsos téglából készült falazatok, a vályog- és vertfalak, a terméskő falak, illetve az összes szilikát anyagból (gázbeton, Ytong, stb.) készült fal is.

4. Hogyan kell végezni a falszigetelést a Dryzone -nal?

A habarcsba (malterba) rakott tégla falazatokba, a kiválasztott fugasorba, 12 cm-enként kell, 12 mm átmérőjű furatokat fúrni, a falra merőlegesen, vízszintes irányban úgy, hogy a furatok a fal vastagságánál 2 - 3 cm-rel rövidebbek legyenek.

Ha azonban a fal anyaga Ytong, gázbeton, vályog, vagy valamilyen más hasonló - homogén anyagszerkezetű - anyag, akkor a furatokat sűrűbben, 8 - 9 cm-enként kell a falba fúrni. Ez tehát azt jelenti, hogy az utóbbi anyagú falazatok vízszigetelésére 35 - 40 százalékkal több Dryzone-ra van szükség, mint a téglából készült falakhoz.

Technológiai sorrend

A Dryzone-nal történő utólagos falszigetelést a következőképp kell elvégezni:

• A munkát a szigetelendő fal vakolatának leverésével kell kezdeni. A vakolatot a fal mindkét oldalán, a felvizesedés fölött 20 cm magasságáig le kell verni. Fontos, hogy ha a szigetelendő nedves fal salétromos is, akkor a vakolat leverésekor a téglaközöket (fugákat) érdemes lehetőség szerint még külön is kikaparni (ennek a későbbiekben még jelentősége lesz).
• Ezt követően ki kell jelölni az elkészítendő furatok magasságát és vonalát. Ennek - a technológiai leírás szerint - minimum 15 cm -rel a külső talajszint fölött kell lennie. Ez téglából készült falaknál a talajból kilátszó harmadik fugasor,  de ha a falazat anyaga nem tégla, hanem valamilyen homogén szerkezetű anyag (például vályog), akkor a furatsor magasságát és vonalát egyszerűen a talajszint fölé 15 cm-rel, vízszintes vonalban kell meghatározni. A nem szabályos kövekből épített terméskő falaknál, a furatokat nem egy vízszintes vonal mentén, hanem a terméskövek közötti fugák vonalát lekövetve, végig a fugába kell kifúrni. Amennyiben a benti padlószint magassága ennél (a kinti talajszint + 15 cm magasságnál) magasabban van, akkor a helyes furatmagasságot a benti padlószint alatti első fugasor jelenti.
• A furatok magasságát és vonalát ismerve, ki kell jelölni a furatok pontos helyét. Ez téglafalaknál 12 cm-es, egyéb falaknál 8 - 9 cm-es furattávolságokat jelent, krétával, vagy grafitceruzával kijelölve.
• 12 mm átmérőjű fúróval el kell készíteni a szükséges mélységű furatokat. A  kívánt furatmélységet érdemes vagy a fúrószáron bejelölni, vagy a fúrógépen a furatmélységet szabályzó ütközőt pontosan beállítani. A fúrás közben tartsunk többször szünetet azért, hogy elkerüljük a gép túlmelegedését, illetve pár cm előrehaladást követően a fúrószárat húzzuk vissza és járassuk meg ki - be a furatban! Ellenkező esetben bekövetkezhet a fúrószár falba szorulása. Egy - egy furat akkor van kész, ha a megfelelő mélységű, illetve, ha megfelelően tiszta is. Ez utóbbira azért van szükség, hogy az injektálást zökkenőmentesen tudjuk majd végezni.
• Be kell injektálni a falba a Dryzone-t. Ezt úgy kell végezni, hogy az injektáló anyagból a furat teljes hosszában egyenletes mennyiség kerüljön. Fontos tudni, hogy a furatokat NEM kell, azok teljes keresztmetszetében Dryzone-nal feltölteni, elég, ha azokba egyenletesen annyi anyag kerül, mintha egy fogkrémes tubusból a fogkrémet nyomnánk ki a fogkefénkre. Hogy ezt pontosan nyomon követhessük, illetve, hogy a szükséges mennyiség is kiszámolható legyen, az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a különböző falvastagságú téglafalak egy méterének leszigeteléséhez mennyi Dryzone -ra van szükség.

• A Dryzone beinjektálását követően a furatok nyílását cementes homokból készült javítóanyaggal le kell zárni.
• A beinjektált falat a lehetőségekhez képest száradni kell hagyni. Ne feledjük, az injektálással csak azt akadályoztuk meg, hogy a fal alulról ne kapjon több nedvességet, ahhoz azonban még igen sok időre van szükség, hogy teljes keresztmetszetében valóban kiszáradjon. A falszigetelés gyakorlatilag egész évben elvégezhető munka, azonban a száradás szempontjából a tavasz azért előnyösebb, mert a leszigetelt falazat a nyár folyamán a melegben és napsütésben könnyebben kiszárad. Ősszel pedig jöhet az újravakolása. Azért mondjuk, hogy a száradásra "a lehetőségekhez képest" kell, időt hagyni, mert a falazatot ha szükséges, azonnal is le lehet vakolni, ilyenkor azonban számolni kell azzal, hogy a száradása lassabb lesz.
• A vakolást megelőzően - főleg a salétromos falaknál - érdemes a vakolandó falfelületre valamilyen sólekötő anyagot felvinni, mely megakadályozza, hogy a fal pólusaiban összegyűlt sók a fal felületén kiütközzenek.
• Ezt követi a vakolás, melyet valamilyen pórusos, lélegző vakolattal kell elvégezni, szigorúan betartva a használati utasításában leírtakat.

Az elvégzendő munkához mennyi Dryzone-ra van szükségem?

Ez három dologtól függ:

A./ Milyen vastag a szigetelendő fal?

B./ Milyen hosszú falszakaszt kell szigetelni?

C./ Mi az anyaga a szigetelendő falnak?

A Dryzone technológiai leírása tartalmaz egy táblázatot, mely meghatározza, hogy a különböző vastagságú tégla falak 1 méter hosszban történő kezeléséhez hány tubus (600 ml-es fólia henger) Dryzone-ra van szükség. Ha tehát tudjuk, hogy milyen vastag a leszigetelendő falunk és a szigetelést milyen hosszban kell elvégeznünk, akkor azt, hogy hány tubus Dryzone-ra van szükségünk a munka elvégzéséhez, azt egy egyszerű szorzással kiszámolhatjuk.

Nézzünk egy példát:

Ha van egy tömör kisméretű téglából készült 38 cm-es vastagságú, 8 méter hosszú, vizesedő falrész, amit Dryzone-nal kívánunk kezelni, akkor a táblázatból kiolvasható, hogy 1 méter 38-as fal szigeteléséhez 0,59 tubus anyag kell. Ha ezt megszorozzuk a leszigetelendő fal hosszával - azaz 8 méterrel - akkor az eredmény:

0,59 tubus/méter  x  8 méter  =  4,72 tubus

A 8 méter hosszú, 38 cm-es fal leszigeteléséhez tehát 5 tubus Dryzone-t kell vásárolnunk.

Egy fokkal bonyolultabb a számítás, ha a szigetelendő falazatunk vályog, vagy Ytong, mert akkor ennek az előbb kiszámolt anyagmennyiségnek a tégla falakhoz szükséges mennyiség 1,2 - 1,4 - szeresére lesz szükségünk (mivel a furatokat nem 12 cm, hanem 8 - 10 cm sűrűn kell fúrnunk). Ez 5 tubus helyett 6 - 7 tubus anyagigényt jelent.

Mennyibe kerül?

Természetesen ez attól függ, hogy Önnek mennyi Dryzone-ra van szüksége. Az anyag a képen látható papírdoboz csomagolásban kerül forgalomba, mely dobozonként 10 db 600 ml-es ezüst színű zárt fólia hengert tartalmaz. A legkisebb megvásárolható mennyiség 1db henger, azaz 600 ml.

A szigetelőkrém furatokba történő injektálására a képen látható kinyomó pisztoly való, melybe a Dryzone 600 ml-es fólia hengere pont beleillik. Ha valaki háza falszigetelését házilag kívánja megoldani, akkor a kinyomó pisztolyt nincs értelme megvennie. Ezért az nálunk 20.000.- Ft letét ellenében bérelhető, vagy az árlistában szereplő áron meg is vásárolható.

A bérleti díja bruttó 1.000.- Ft / nap.

A termékek árát a vízszigetelő anyagok árlistájában tekintheti meg, melyet az "Árlista" gombra kattintva tölthet le.

Honnan tudjam, hogy működik-e? Megbízhatom a Dryzone-ban?

A Dryzone kiváló magyar nyelvű műszaki leírással, használati utasítással, valamint mindenféle - a magyar jogszabályoknak megfelelő - minősítéssel és dokumentációval rendelkezik. A termék műszaki adatlapját és biztonsági adatlapját a "Termékinfo" gombra, ÉMI engedélyét és egyéb termék tanusítványait pedig a "Műbizonylat" gombra kattintva tölthet le az importőr - a Bitimpex Kft - honlapjáról.

2007-ben és 2008-ban telepünk - a TIBO Kereskedő Udvar (elérhetőségeink itt) - több épületének utólagos falszigetelését mi is Dryzone - nal oldottuk meg, melynek eredménye a képeken jól látható és telepünkön referenciaként megtekinthető.

Titkárságunk épületének udvar felőli homlokzata, annak 40 cm vastag tömör tégla falazata, egy méter magasságig erősen vizesedett. A homlokzat a 7 éve elvégzett felújításkor új, festett lábazati vakolatot, illetve fehér kőporozást kapott, ennek ellenére a fal nedvességéből adódó problémák ezeken az új felületeken 3 év alatt kiütköztek. Ennek következtében a vakolat foltokban lefagyott, a kőporozás pedig a vakolatról lepergett (lásd a mellékelt jobb oldali fotón). Három éve a lábazati vakolatot levertük, a falat a kinti talajszint feletti harmadik fugasorban, a téglafalaknál előírt 12 cm-es furattávolsággal befúrkáltuk majd Dryzone-nal kezeltük. Mindeközben a szigeteléssel érintett helyiségekből nem kellett kipakolnunk, azokba gyakorlatilag be sem kellett mennünk, a munka zavartalanul folyhatott tovább (Na jó, amíg a furatokat kifurkáltuk, zörögtünk egy kicsit, de azt meg hétvégén csináltuk).

Mint az a fényképen is jól látszik, a fal vizesedése a furatok felett megszűnt, a fal teljesen kiszáradt. A furatsor alatt a téglák szemmel láthatóan sötétebbek (mivel még mindig vizesek) és a talajvízből kioldódó salétromsó is jól láthatóan kiütközik rajtuk. Természetesen ezt a felületet valamilyen lélegző vakolattal, vagy lábazati szigeteléssel kellene fedni, de mi ebben az esetben ezt azért nem tettük meg, mert így az érdeklődőknek könnyen és jól tudjuk szemléltetni a Dryzone technológia kiváló eredményét.

Az épületek falainak vizesedését régebben aláfalazással, vagy aláfűrészeléssel "javították", mely beavatkozásokkor mindig fennáll annak a veszélye, hogy az épület falszerkezete az aláfalazás következtében megmozdul, az aláfalazott falakon - már akkor, vagy csak később - repedések, vagy törések keletkeznek. Ráadásul e munkák végzésekor a kivitelezőknek a helyiségek falaihoz belülről is, teljes hosszban hozzá kell férniük. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a nyomás alatti falinjektálást, ami a fentebb már felvázolt hátrányos tulajdonságai miatt, a lakossági felhasználók körében nem igazán terjedt el. A Dryzone, megjelenésével most ezt az "űrt" igyekszik kitölteni.

És mi a helyzet a környezetvédelemmel?

Miből készül?

A Dryzone-t a környezeti kérdések szem előtt tartásával tervezték. Koncentrátum, tehát kevesebb terméket kell a felhasználás helyére szállítani és a minimális csomagolás kevesebb hulladékot is jelent. A készítmény szilikon alapú, melyet kvarcból nyernek. A szilikon számos iparág jellemző alapanyaga, kezdve az orvosi felhasználástól a kozmetikai termékeken át a tömítőanyagokig. A Dryzone vizes bázisú, oldószermentes, nem maró hatású és nem tűzveszélyes, így használata biztonságos.

Kiváló teljesítmény

A Dryzone a gyártó Safeguard Europe Ltd. mélyreható kutatási és fejlesztési programjának eredménye, mely program a termékfejlesztésen túl a potenciális készítmények százainak tesztelését és ellenőrzését is magába foglalta. Erről részletesebb információt ide kattintva olvashat. Az elvégzett több száz teszt jól demonstrálja, hogy a Dryzone - amelyet a vegyi injektáló rendszerek helyettesítésére terveztek - magas fokú, hosszantartó védelmet nyújt a falban felszálló nedvességgel szemben. A független minősítő intézetként működő British Board of Agrément (BBA) által végzett tesztek eredményeként a Dryzone elnyerte a nagy tekintéllyel bíró BBA jóváhagyást. A BBA egy - a hatóságokkal partneri kapcsolatban álló tesztelő bizottság, amely több, mint 30 éve szolgál független információkkal az építőipari termékek terén. E minősítést elfogadva 2003-ban Magyarországon az ÉMI is kiadta az Éptőipari Műszaki Engedélyt. Egy olyan BBA és az ÉMI által hitelesített termék használata, mint a Dryzone, már magában is egyfajta biztosíték arra, hogy e termék bizonyosan megfelel annak a célnak, amire tervezték. A termék alkalmazásával kapcsolatos tanulmányt, használati utasítását, biztonsági adatlapját, és ÉMI engedélyét a magyarországi importőr - a Bitimpex Kft - honlapjáról töltheti le, a "Termékinfo" gombra kattintva.